Tisztelt Cím!
Az Oktatói Hálózat kérdéseire válaszolva az alábbiakról tájékoztatom:
Doktori iskolánkba Orbán Balázst 2009-ben vettük fel, aki 2012-ben abszolutóriumot szerzett. A Nemzeti Felsőoktatásról szóló törvény irányadó rendelkezése szerint a felsőoktatási intézmény nem utasíthatja el annak a jelentkezését a doktori fokozatszerzési eljárásra, aki az intézményben szerezte meg az abszolutóriumát. Az eljárásra irányadó jogszabályok nem tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek alapján bármilyen összeférhetetlenség megállapítható lenne. A bíráló bizottságban részt vevő kollégáink munkájuk során kizárólag szakmai szempontokat érvényesíthetnek.
A doktori eljárásra irányadó kormányrendelet szerint azon doktoranduszok doktori eljárását, akik doktoranduszi jogviszonyukat a 2016/2017-es tanévet megelőzően létesítették a 2016-ban érvényes szabályok szerint kell lefolytatni.
Az ELTE Doktori Szabályzata szerint a 2012-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók 2026. augusztus 31-ig kezdeményezhetik a doktori eljárás megindítását. Orbán Balázsnak a doktori védésre, vagy határidő hosszabbításra nem kellett engedélyt kérnie, 2026. augusztus 31-ig minden 2016. előtt abszolutóriumot szerzett hallgató jogosult az eljárás megindítására. Az öt éven túli eljárások nem példa nélküliek, húsznál is több azon doktorjelöltek száma, akik így védték meg disszertációjukat. Orbán Balázs 2009-ben nyert felvételt doktori iskolánkba „A képviselők jogállása (parlamenti jog)” témában, amelynek része a szabad mandátum és szuverenitás vizsgálata, tehát nem változtatott témát, a konzulenssel egyeztetve
A disszertáció nyilvánosságára is a 2016 előtti szabályok vonatkoznak. Az Egyetemi Doktori Szabályzat alapján a disszertáció a védést követően digitálisan elérhető az ELTE Intézményi Tudástárban, kivéve, ha szabadalmi, vagy oltalmi eljárás van folyamatban a mű tárgyát illetően, vagy nemzetbiztonsági okok indokolják, illetve, ha érvényes kiadói szerződése van a szerzőnek a mű megjelentetésére. Ez utóbbi esetben az akkori szabályok szerint egy év múlva kerül nyilvánosságra szöveg, ha nem került kiadásra a mű. A szóban forgó jelölt az eljárásban kiadói szándéknyilatkozatot csatolt, ezért a nyilvánosságra hozatalra moratórium vonatkozik. A jelölt dönthet a nyilvánosságra hozatalról, erre azonban szerzői jogi okokból még nem volt példa. Ha ugyanis a szöveg nyilvános, akkor a kiadók aligha vállalják a kiadást.
A mű hivatkozási rendszerét a kutatóhelyi vita és az opponensek értékelik.
__________________________________________________________________________
A jelöltre vonatkozó jogszabályi és szabályzati rendelkezések a következők:
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. CCIV. tv. (Nftv.) 2016. augusztus 31-ig hatályos szövegében ez áll: „53. § (3) A doktorjelölti jogviszony a doktori fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre. Nem utasíthatja el a jelentkezését a felsőoktatási intézmény annak, aki az adott felsőoktatási intézményben sikeresen befejezte a doktori képzést.”
A doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII.19.) Korm. rendelet 26. § (6) rendelkezése szerint: „Az a doktorandusz, doktorjelölt, aki a doktorandusz, doktorjelölti jogviszonyát a 2016/2017-es tanévet megelőzően létesítette a) az Nftv. és e rendelet 2016. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerint szerezhet doktori fokozatot.”
Az ELTE hatályos doktori szabályzata szerint: EDSZ 97.§ (1) „Az, aki a jelen Szabályzat hatályba lépése előtt szerzett doktori képzésben abszolutóriumot, a jelen Szabályzat hatályba lépésétől számított 10 éven belül a doktori tanulmányaira való beiratkozáskor irányadó jogszabályok és szabályzatok rendelkezései szerint kezdeményezheti a doktori eljárás megindítását és a doktorjelölti jogviszony létesítését.”
Az EDSZ 96. § (1) bekezdése szerint a szabályzat 2016. szeptember 1-jén lépett hatályba, így a tízéves határidő 2026. augusztus 31-én jár le.
Prof. Dr. Nagy Marianna
tanszékvezető egyetemi tanár
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
Közigazgatási Jogi Tanszék
A professzor asszony válasza alapján úgy tűnik, hogy az Állam és Joftudományi Doktori Iskola nem követi azt a nemzetközi gyakorlatot, hogy a dolgozatot még védésre bocsátása előtt átfuttatja egy plágium kereső alkalmazáson. Sok helyen megengedett, hogy a doktori dolgozat korábban publikált cikkek összefűzéséből álljon, de ilyenkor még inkább tisztázandó a társszerzők szerepe.
Tekintve, hogy a tézisfüzet beadott verziója a társszerző gépén készült, az együttműködés a két szerző között nagyon szorosnak tűnik. Mivel a társszerző fiatalabb és alacsonyabb beosztásban ugyanazon a munkahelyen dolgozik, mint a jelölt, nyilatkozata nem lenne mérvadó a tekintetben, hogy kinek mennyi munkája, ideája van a közös cikkekben és a beadott dolgozatban.
Szerintem ezek között a körülmények között képtelenség jól megalapozott döntést hozni.Nem csodálkozom, hogy megoszlottak a vélemények a doktori tanácsban a vitára bocsátást illetően.