A nyilvánosság Krusovszky Dénes „Háborús viszonyok” című, a Magyar Narancs augusztus 29-i számában megjelent írásából értesülhetett arról a méltatlan és eljárási hibákat sem nélkülöző folyamatról, amelynek végén a neves ruszista, Hetényi Zsuzsa professor emeritusi jelölését az ELTE Szláv és Balti Filológiai Intézete – orosz szakos HÖK képviselők kezdeményezésére, a professzor általuk „aggályosnak tartott nézeteire” hivatkozva – leszavazta.
Hetényi Zsuzsa a XX. századi orosz irodalom nemzetközileg is elismert kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, Füst Milán-díjas műfordító, a Szépíró-díj kitüntetettje. Több mint négy évtizeden át tanított az ELTE-n, az Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék egyetemi tanáraként doktori programot és Műfordító Műhelyt alapított és vezetett. Nevéhez mintegy 660 publikáció kapcsolódik. Tudományos, oktatói és műfordítói munkája mellett írói, szerkesztői, és nem utolsó sorban közéleti tevékenysége is jelentős.
Úgy látszik, hogy ez a tekintélyes életmű és az ELTE-hez szorosan kötődő életpálya nem volt elég egy professor emeritusi kinevezéshez. Ez a cím szimbolikus jelentőségű, semmilyen anyagi előnnyel nem jár, csupán azt teszi lehetővé, hogy egy egyetemi tanár ellenszolgáltatás nélkül tovább dolgozhasson munkahelyén. Az ELTE BTK vezetése, a Szláv és Balti Filológiai Intézet, az Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék és a HÖK képviselői a mai napig nem voltak hajlandók nyilatkozni arról, hogy mi indokolta azt a döntést, amely megakadályozta Hetényi Zsuzsa kinevezését.
Nem meglepő, hogy az egyetemi és a szélesebb értelmiségi közvélemény értetlenül áll a történtek előtt, személyes és/vagy politikai szándékokat sejtve a háttérben.
Mi, az Oktatói Hálózat tagjai tiltakozunk a méltatlan eljárás ellen, és kérjük az ELTE vezetését, hogy orvosolja a helyzetet: részesítse kiemelkedő teljesítményének megfelelő elismerésben Hetényi Zsuzsát, és állítsa helyre az egyetem jó hírnevét.
2024. 09. 06.
