Tisztelt ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola!
A tudományos karrier fontos állomása, amikor egy fiatal kutató hosszú évek kemény munkája után papírra veti gondolatait, és tudományos művét benyújtja elbírálásra, majd egy hosszadalmas és jogilag pontosan szabályozott folyamat végén ott állhat a doktori bizottság előtt, hogy dolgozatát megvédje.
Az Oktatói Hálózat több mint 500 tagja közül a fiatalabbak éppen ezt az utat járják végig. Az idősebbek már sikeresen teljesítették ezt a feladatot, sőt többségük tovább is lépett, számosan habilitáltak, megszerezték az akadémiai doktori fokozatot, és néhányan a Magyar Tudományos Akadémia tagjaivá váltak. Mindannyian tudjuk, hogy a PhD-fokozat megszerzése szakmai elismerést jelent egy kutatónak, különösen egy rangos befogadó intézmény esetén. A doktori fokozat tudományos értékének megőrzése érdekében szólítjuk meg az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolát, és tesszük fel kérdéseinket.
A magyar felsőoktatásban dolgozók ‒ és a szélesebb közvélemény ‒ körében is élénk vita folyik néhány napja a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs doktori védésével kapcsolatban. Noha az Eötvös Loránd Tudományegyetem már kiadott egy elvi nyilatkozatot az ügyben, fontosnak tartjuk a közvetlenül érintett Doktori Iskola álláspontjának a megismerését a doktori folyamat részleteit és a vitában felmerült néhány alapvető kérdést illetően.
Kérjük, hogy a Doktori Iskola adjon tájékoztatást arról, hogy milyen eljárás során engedélyezték a doktorjelöltnek, hogy 12 évvel az abszolutórium megszerzése után védhesse meg disszertációját. Ad-e erre jogi lehetőséget az egyetemi, illetve kari doktori szabályzat? Szeretnénk tájékoztatást kapni arról is, hogy a jelölt a 12 év folyamán jelezte-e a Doktori Iskola vezetésének, hogy meg kívánja hosszabbítani doktori értekezése elkészítésének idejét? Kérte-e ehhez a Doktori Tanács hozzájárulását, és ha igen, akkor hány alkalommal? Ugyancsak szeretnénk informálódni arról, hogy jelezte-e a jelölt doktori dolgozata címének, illetve témájának megváltoztatását és ehhez hozzájárult-e a Doktori Tanács?
A doktori disszertáció munkahelyi vitára bocsátott változatának (mint köztudott, a benyújtott változat elektronikusan nem hozzáférhető) egyik fejezetében a szöveg jelentős része a doktorjelölt és egy társszerző közös 2023-as cikkének szó szerinti átvétele. A közös tanulmányra sem a törzsszövegben, sem a bibliográfiában nem találunk hivatkozást. Egyedül a tézisfüzetben, az értekezés témakörében készült publikációk jegyzékében van feltüntetve ez a forrás. Kérdezzük hogy a doktori disszertáció végleges változata megfelel-e a hivatkozási szabályoknak, sor került-e a hiányzó hivatkozások pótlására, illetve nyilatkozott-e a szerző arról, hogy a közösen jegyzett szöveg mely részeit írta saját maga, illetve hozzájárult-e a társszerző a közös szöveg ilyen formában való megjelenéséhez?
Végül, szeretnénk azt is megtudni, hogy véleményük szerint nem merül-e fel az összeférhetetlenség gyanúja egy olyan doktorjelölt esetében, aki a kormányzatban betöltött magas politikai pozíciójánál fogva közvetlen vagy közvetett befolyást gyakorolhat állami egyetemek, köztük az ELTE működésére? Vajon mi garantálja azt, hogy egy erős kormányzati függésben tartott egyetem doktori bizottsága szabadon és elfogulatlan módon értékeli a doktorjelölt tudományos teljesítményét?
2024. november 22.
Oktatói Hálózat
