Tisztelt Elnök Úr!
Mi, a magyar felsőoktatásban dolgozó egyetemi oktatók szeretnénk gratulálni Önnek abból az alkalomból, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem tiszteletbeli doktorává avatja Önt. Mindannyian nagyra értékeljük az Európai Bizottság elnökeként az utóbbi tíz évben az európai ügy előremozdításáért végzett felelősségteljes munkáját. Felhasználva budapesti látogatásának alkalmát, szeretnénk felhívni figyelmét a magyar felsőoktatás válságos helyzetére.
A magyar kormány az elmúlt öt évben reálértéken nagyjából a felére csökkentette a felsőoktatás költségvetési támogatását és máig nem hozott létre szabályozott, kiszámítható finanszírozási rendszert az ágazatban. 2013-ban a magyar költségvetés az Európai Unió által javasolt minimum 1% helyett mindössze a GDP 0,43 %-át fordította felsőoktatásra. A jelenlegi kormány súlyosan korlátozza az egyetemi autonómiát is, a pénzügyileg kiszolgáltatott helyzetbe hozott intézmények vezetőit kijárásra kényszeríti. A rektorok mellé a kormányfő személyesen nevez ki kancellárokat, akiken keresztül immár közvetlenül avatkozhat be az egyetemek irányításába. A kormány a Magyar Akkreditációs Bizottság független működését is fenyegeti, elhiteltelenítve ezzel a minőségellenőrzést és veszélyeztetve egyetemeink nemzetközi integrációját. A pénzügyi megszorításokat követő kényszernyugdíjazások és elbocsátások miatt lényeges veszteségeket szenvedett el az oktatói állomány, amelynek munkában maradt része egyre többet kénytelen dolgozni európai összehasonlításban rendkívül alacsony bérekért.
A magyar kormánynak immár ötödik éve nincs elfogadott és megalapozott felsőoktatási stratégiája, a felsőoktatás irányításában átláthatatlanok a jogkörök és felelősségek. Eközben az oktatási kormányzat önkényesen osztogatja a forrásokat és jogtalan előnyöket biztosít a hozzá közelálló, vagy egyenesen általa alapított intézményeknek. Például az európai Horizont 2020 programban megpályázott felsőoktatási támogatás 90%-át a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre szándékozik fordítani.
A kormányzat a felsőoktatás és a tudomány még meglévő, maradék autonómiájukért küzdő intézményei mellett párhuzamos felsőoktatást és kutatóhálózatot épít ki saját céljainak szolgálatára. Ennek a stratégiának a részeként hozta létre és finanszírozza ‒ a normatív kritériumokat gyakran megkerülve ‒ a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet és a Testnevelési Egyetemet. Ez utóbbi intézmény megalapításakor a parlamenti többség egy ad hoc törvénymódosítással, személyre szabottan megváltoztatta az egyetemi tanári cím odaítélésének bevett szabályait, amivel az egyetemi tanári címet leértékelte. A közelmúltban került nyilvánosságra, hogy a Magyar Nemzeti Bank a teljes évi felsőoktatási költségvetés közel másfélszeresét, 200 milliárd forintot adott át vagyonként saját alapítványainak, hogy annak hozamaiból „unortodox” gazdaságpolitikai szemléletű képzéseket hozzanak létre. Ez azt jelenti, hogy állami feladatot közpénzből, de a költségvetésen kívül, ellenőrizhetetlen módon és ideológiai szempontok alapján finanszíroznak.
Önnek, mint az európai értékek elkötelezett hívének fontos azt is tudnia, hogy a jelenlegi magyar kormány nem segíti, hanem eltorlaszolja a társadalmi felemelkedés lehetőségeit. A magyar kormány vállaltan a középosztály erősítésére törekszik, a leszakadó társadalmi rétegekről lényegében lemondott. A tankötelezettség felső határát 16 évre csökkentette le, valódi felzárkóztatási programok, megfelelő családtámogatás és ösztöndíjrendszer helyett szegényellenes politikát folytat és bátorítja a romák iskolai szegregációját. Ezek az intézkedések lehetetlenné teszik a szociális hátrányokkal küzdő diákok számára a továbbtanulást.
A magyar kormány oktatáspolitikája nyomán 30%-kal csökkent a felsőoktatási intézményekben tanulni kezdő hallgatók száma, ami mindenekelőtt a hátrányos helyzetű fiatalok esélyeit rontja. Itt, a Budapesti Corvinus Egyetemen kiváltképp fontos elmondani, hogy az Orbán-kormány a jogi, közgazdaságtudományi és más társadalomtudományi szakokra való bejutás korlátozásával csak a kivételezett helyzetben lévőknek hagy arra esélyt, hogy a gazdasági és a politikai elitbe kerüljenek.
A magyar kormány szavakban és tettekben is leértékeli a tudást és a szakértelmet, döntéseit széles körű konzultációk, szakértők bevonása nélkül, a nyilvánosság kizárásával hozza. Európának látnia kell, hogy a magyar kormány tudatosan, következetesen, szisztematikusan távolodik a demokratikus európai értékektől, az Európai Unió deklarált céljaitól.
Kérjük Önt, vesse latba tekintélyét azért, hogy az Európai Unió az eddigieknél határozottabban álljon ki saját elvei mellett, és lépjen fel minden olyan esetben, amikor a magyar kormány az európai értékek ellenében cselekszik.
Budapest, 2014. szeptember 11.
Oktatói Hálózat
