Etikai vétséget követett el Juhász Annamária, a Hír TV riportere

Etikai vétséget követett el Juhász Annamária, a Hír TV riportere

(ÁLLÁSFOGLALÁS)

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége
Etikai Bizottsága

A MÚOSZ Etikai Bizottsága B. eljáró tanács (elnök: László Zsuzsa, tagok: Bubryák István, dr. Halák László) megtárgyalta 27.41205 sorszám alatt nyilvántartott, a Hálózat a Tanszabadságért, a Hívatlanul Hálózat és az Oktatási Hálózat képviseletében JUHÁSZ ÁGNES 2014. december 5-én érkezett panaszát a Hír Tv 2014. december 2-i adásra való megkísérelt forgatással a riporter, Juhász Annamáriának magatartása miatt.

A MÚOSZ Etikai Bizottságának „B” eljáró tanácsa ÁLLÁSFOGLALÁSA

Juhász Annamária, a Hír Tv riportere a 2014. december 2-i adásra való megkísérelt forgatással megsértette a MÚOSZ Etikai kódexe 2.1-3 pontját.

Miután Juhász Annamária nem tagja a MÚOSZ-nak, így az Etikai Bizottság elítélő határozatot nem hozhat, csak állásfoglalásában hívhatja fel a közvélemény figyelmét, hogy a bepanaszolt szakmai-etikai vétséget követett el.

INDOKLÁS

A MÚOSZ Etikai Bizottsága „B” eljáró tanácsa a panaszos és a bepanaszolt tárgyalásra való beidézése nélkül, a vitatott média-műsorszám megtekintését követően, a panaszban leírt magatartást a MÚOSZ Etikai Kódexébe ütköző cselekedetnek ítélte meg.

A MÚOSZ Etikai Bizottsága „B” eljáró tanácsa megállapította, hogy a bepanaszolt újságírói tevékenység közben tanúsított méltatlan magatartással követte el etikai vétségét. A bepanaszolt nem járt el kellő sajtó-szakmai körültekintéssel munkája során.

A MÚOSZ Etikai Kódexe kimondja, hogy:

„az újságírói szakma jogokkal, kötelezettségekkel, és felelősséggel jár. A tényfeltárást csak az információk valósághűségének és a vélemények tisztességének követelménye, továbbá az információ megszerzésének törvényes feltételei korlátozhatják.”

„2.1.3. Etikai vétséget újságírói tevékenység közben tanúsított méltatlan magatartással, valamint megjelent, az újságírói műfajokhoz tartozó alkotással lehet elkövetni.”

„3.2.4. A cél az újságíró szakmában sem szentesíti az eszközt. Információt kizárólag törvényes és etikus eszközökkel, módszerekkel lehet megszerezni.”

„4.1. Az újságíró és szerkesztő írásban, online alkotásban, műsorban szándékosan vagy gondatlanságból valótlanságot nem állíthat, köteles a tényeket és adatokat az adott helyzetben elvárható gondossággal ellenőrizni.”

 

A panaszos beadványában kifejtette, hogy:

„Dr. Nagy Emília a november 17-i Közfelháborodás Napja tüntetésen fellépett a felsorolt három oktatási hálózat nevében, és elmondta a hálózatok által jóváhagyott beszédét. Mivel dr. Nagy Emília korábban a nyilvánosság előtt nem szerepelt, a média figyelmét csak ezzel a beszéddel hívhatta fel magára.”…

„A stáb ‒ kamerával felszerelkezve – 2014. december 2-án Juhász Annamária vezetésével, előzetes egyeztetés és engedély nélkül, tanítási időben megjelent a Leövey Klára Gimnáziumban, ahol interjút kívánt készíteni az iskola tanárával, dr. Nagy Emíliával. A stáb úgy jutott be az iskola épületébe, hogy a portásnak valótlanul állította, hogy előzetes interjúra jön… Az iskola vezetői határozottan megtiltották a felvétel készítését, és jelezték, hogy fenntartói engedély nélkül nem lehetnek jelen az iskolában… Végül is sikerült kierőszakolni, hogy az egyik igazgatóhelyettes megengedte, hogy Juhász Annamária belépjen a tanárnő irodájába… ahol még az sem zavarta, hogy a gyerekek jelenlétében interjút kérjen, amit a tanárnő visszautasított.”

A stáb távozását követően megérkezett a KLIK engedélye. Kiderült, hogy a Hír Tv azt kérte a tanárnő munkáltatójától, segítsen annak az információnak tisztázásában, miszerint dr. Nagy Emília valamilyen csalást követett volna el, amellyel kapcsolatban vádat emeltek ellene.

Utólag kiderült, hogy az „információjuk” téves volt, egy másik, azonos nevű dr. Nagy Emíliával keverték össze.

 

Juhász Ágnes következőkben foglalta össze panaszát:

„…véleményünk szerint többszörösen vétettek az újságírói etikai kódex ellen, mert:

‒ Egy munkavállaló jó hírnevét érintő, munkájával össze nem függő, nem ellenőrzött vádat közöltek munkáltatójával, sértve ezzel az ártatlanság vélelmét.

‒ Egy közintézményben engedély nélkül kíséreltek meg felvételt készíteni olyan témában, amely nem függ össze az intézmény működésével.

‒ Megjelenésükkel megzavarták egy iskola működését, tanítványai előtt vegzáltak egy tanárt, fellépésük alkalmas volt arra, hogy rombolja az érintett civil közszereplő, esetünkben egy tanárember munkájához nélkülözhetetlen személyes hitelét diákjai, kollégái és főnökei előtt.

‒ Mindezt előzetes egyeztetés nélkül, az iskolába csalárd módon bejutva tették.

…Bízunk abban, hogy állásfoglalásuk nem csak dr. Nagy Emíliának nyújt majd elégtételt, hanem ezen gyakorlat terjedését is gátolja.”

 

A MÚOSZ Etikai Bizottsága „B” eljáró tanácsa a panaszos és a bepanaszolt tárgyalásra való beidézése nélkül, a benyújtott írásbeli panaszok és a vitatott média-műsorszám megtekintése alapján megállapította, hogy a panasz beadványa jogos, és az abban foglaltak helytállóak.

Az etikai állásfoglalás elkészítésénél figyelembe vettük:

‒ Magyarország Alaptörvényét

‒ A 2010. évi CIV törvényt és a CLXXXV. Törvényt a média világának szabályozásáról.

‒ Az EURÓPAI TANÁCS parlamenti közgyűlésének az újságírói etikáról szóló 1003/1993. számú határozatát

A MÚOSZ Etikai Bizottság „B” Eljáró Tanács úgy rendelkezett, hogy az állásfoglalást kapja meg írásban a panaszos, a bepanaszolt, valamint jelenjen meg a MÚOSZ honlapján.

2014. december 10.

László Zsuzsa, az eljáró tanács elnöke

A kiadmány hiteléül:

az Etikai Bizottság titkára

Vélemény, hozzászólás?