01. 08. Magyar Narancs
A lap úgy tudja, a Pécsi Tudományegyetem is „modellt vált” a nyáron, és Bódis államtitkár szeretne a fenntartó kuratóriumi elnöke lenni.
01. 08. 24hu
Két féléves eltiltással és a kollégiumból való kitiltással szankcionálta a BME azt a két hallgatót, akik a novemberi járványügyi korlátozások hallatára törni-zúzni kezdtek a Schönherz Kollégiumban. A rendőrségi eljárás még nem zárult le.
01. 07. Népszava
Folytatódnak a diáktiltakozások Isztambulban, noha a hétfői tüntetést könnygázzal és gumilövedékekkel verték szét, és 36 hangadót hajnali időpontban a lakásán őrizetbe vettek. Eközben az Erdogan által a Boszporusz Egyetemre kényszerített új rektor, Melih Bulu kormánypárti politikus és pártja igyekszik azt a látszatot kelteni, mintha politikai okból érné támadás, holott a diákok tudományos szempontból tartják alkalmatlannak, mert plágiumgyanúba keveredett.
01. 07. Telex
Retorzióképp szűnt meg a munkaviszonya Haramza Márknak és Kiss P. Attilának a Magyarságkutató Intézet régészeti részlegében, amiért december 24-i cikkükben fenntartásokat fogalmaztak meg a pozsonyi csatáról szóló animációs filmmel kapcsolatban. Még december végén felszólították őket a távozásra.
01. 07. 444
Bolgár önkormányzati, oktatási és kulturális központ épül Budapesten a Vágóhíd utcában, jelentette be az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár. A magyar kormány 2,6 milliárd, a bolgár 350 millió forinttal támogatja a beruházást.
01. 07. Magyar Narancs, Szegeder
Augusztus 1-től alapítványi működésre áll át az egyetem ‒ ezt a debreceni rektor közölte a napokban a dékáni tanáccsal. Az oktatókat nem tájékoztatták még, de a vezetés „nyíltan és büszkén beszél róla”. Január 4-én a szegedi kancellár is arról beszélt a dékánoknak, hogy „kezdeményezhetik” a Szegedi Tudományegyetem magánalapítványi kézbe adását, amit ő és Rovó rektor is támogatott.
01. 06. Magyar Narancs
Olvasói szavazatok alapján az SZFE-s diákok határozták meg leginkább a 2020-as évet.
01. 06. Magyar Hang
Levették a Magyarságkutató Intézet honlapjáról Kiss P. Attila és Haramza Márk nevét. A két régész egy 2020. december 24-i Mandiner-cikkben a hitelességet, kellő tiszteletet és körültekintést hiányolta az intézet pozsonyi csatáról szóló filmjének rekonstrukcióiból. A Magyar Hang a film további öt kritikusától is idéz.
01. 06. 24hu
Kormányzati „hátszéllel” épített bele a Duna-parti világörökségi látképbe Budán egy letelepedésikötvény-vállalkozó. A történet tanulsága: hazánkban ma a világörökségi védelmet sem a helyi hatóságok, sem az ENSZ illetékes szervezete, az UNESCO nem tudja érvényesíteni. Az önkormányzatokat 2020. március 1-ével „lényegében kigolyózták az ügymenetből”, hiszen építési ügyekben a kormányhivatalhoz került a döntés joga, arról viszont nehezen képzelhető el, hogy könyörtelen szigort alkalmazna a kormányhoz közelálló befektetői körökkel szemben. Ami pedig az UNESCO-t illeti, az építtetők egyszerűen nem vesznek róla tudomást, mert tudják: semmiféle kényszerítő erővel nem rendelkezik.
01. 06. Átlátszó
A lex CEU-ügy rövid története a benyújtásától (2017. tavasz) az Európai Bíróság precedensértékű ítéletéig, mely jogellenesnek mondta ki (2020. ősz). Ekkor azonban már késő volt: az egyetem új otthona Bécs lett, ahol az osztrák hatóságok „mindent megtettek” a költözés sikeres lebonyolításáért; hazánk pedig „nemcsak az ország legjobb egyetemét, hanem egy világviszonylatban is kiemelkedő intellektuális központját veszítette el”.
01. 06. Népszava
A „Budapest Diákváros – Déli Városkapu” néven emlegetett dél-pesti területen épülhet fel a sanghaji Fudan Egyetem első európai campusa. A leendő egyetemváros első állami beruházása egy diákszálló lesz az egykori Nagyvásártelep műemléki védelem alatt álló épületegyüttesében, 3000 négyzetméteres összterületének egyharmadán sportolási lehetőségekkel. Tervezésére a Budapest Fejlesztési Központ [korábban: Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja] decemberben nemzetközi pályázatot írt ki. A lap megjegyzi: a kínai egyetem befogadását a CEU-elleni hadjárat közepette döntötte el Orbán.
01. 05. 444, 2021. 01. 06. Népszava, HVG
A Brexit után becslés szerint 57-84%-kal csökkenhet az Egyesült Királyságba jelentkező EU-s diákok száma a magasabb, akár két-háromszoros tandíj, a brit diákhitelre való jogosultság megszűnte és a (további költségekkel járó) vízumkényszer miatt. Ugyanakkor több brit egyetem vezet be kifejezetten nekik szóló új ösztöndíjakat. Az Engame Akadémia nevű cég becslése szerint az előző tanévben a felsőoktatásban résztvevő magyar diákok 6%-a, kb. 15 ezer fő tanult külföldön. A cég ügyvezetője szerint ez a szám nem túl magas, Romániából és Lengyelországból nagyobb arányban mennek külföldi egyetemre tanulni, ugyanakkor ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy 2020-ban drámaian csökkent a hazai egyetemre felvételizők száma. Az Engame felmérése szerint a vírusjárvány a brexitnél kevésbé befolyásolja a külföldi továbbtanulási terveket.
01. 05. Weborvos
A Pécsi Tudományegyetem vezetése bejelentette, hogy az EU-s GINOP-pályázaton elnyert négymilliárdos támogatásból megkezdődik a Tudományos és Innovációs Park létrehozása (lásd: 2020. 12. 25. Napi.hu). Első lépéseként laborokat és ún. coworking tereket alakítanak ki, és az inkubációs tevékenységet fejlesztik. A kancellár közölte: a cél, hogy „erősödjön a PTE vállalkozási és gazdaságfejlesztési funkciója, s az intézmény képes legyen betölteni térségfejlesztő tudományegyetemi szerepét”.
01. 05. 444, HVG
Mai sajtótájékoztatójukon a Csányi Sándor vezette kuratóriumi tagjai beszéltek a februártól ún. közhasznú magánegyetemként működő új agráregyetem jövőbeli céljairól, finanszírozásáról és autonómiájáról. A célok közt említették ‒ a nemzetközi élvonalba kerülésen túl ‒ „a magyar vidék megújulását” és az „agrár-nemzedékváltást” (Nagy István agrárminiszter); az agrárszakemberek mellett a „vidéki élet bástyáit” alkotó értelmiségiek képzését a pedagógiai és művészeti karon (Csányi); a magyar szuverenitás biztosítását és „a magyar családok gyarapítását” (Lázár János országgyűlési képviselő). Csányi reménye szerint a deficitesen magánosított ‒ és ezért a tavalyi és idei költségvetésből 6,2 milliárd forint többletforrásban részesült ‒ agráregyetemnek a jövőben 30-35 százalékkal több pénze lesz a korábbi kb. 35 milliárdnál. Csányi állami finanszírozást vár az alapítványnak adományozott gödöllői Grassalkovich-kastély felújításához is. Az alapítványosítás kritikusai szerint a fenntartóváltással Csányi „az agrárképzés teljhatalmú ura lehet”, aki „elképesztő versenyelőnyhöz” jut így a piacon. Csányi és Lázár János is nyíltan beszélt arról, hogy az általuk birtokolt vagy ellenőrzött agrárcégek bekapcsolódnak az egyetemi képzésbe. Az autonómia garanciáiról nem esett szó, de a 444 megjegyzi: Csányi vezeti a Soproni Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumát is, amely az új szabályozás alapján a nyáron pályáztatás nélkül nevezte ki az új rektort.
01. 05. Népszava
Az év végén 199 főt, a munkatársak kis híján 13%-át bocsátotta el a (februártól új néven alapítványi fenntartásúvá váló) Szent István Egyetem.
01. 05. Népszava
A KSH szerint ebben a tanévben 3000-rel csökkent és az elmúlt húsz évben most a legalacsonyabb a hazai pedagógusok száma. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint a csökkenés 2016 óta folyamatos, mert a tankerületi és szakképzési központok a nyugdíjba menő tanárok helyére nem vesznek fel újakat, hanem szétosztják a munkát a testület többi tagja között. A diáklétszám viszont nőtt mind alsófokon, mind a gimnáziumokban, ám a (kormány által erőltetett) szakképző iskolákban 14%-kal csökkent.
01. 04. Válasz online
Podani János akadémikus áttekinti, hol tart a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) „kálváriája”, amelyért szerinte a következők felelnek: 1. a kormány és személy szerint Orbán Viktor, Kásler Miklós és Palkovics László; 2. a debreceni városvezetés; 3. a Debreceni Egyetem; 4. az Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 5. az MTM új vezetése. A főbb állításokból:
A múzeum-kiköltöztetési folyamat az NKE mindent bekebelező terjeszkedésével indult; a terv elleni szakmai és állampolgári tiltakozásra Orbán és Kásler mint a felügyelő hatóság feje mindvégig hallgatással reagált, egyedül Palkovics erősítette meg a hírt, egy, „az arrogancia világcsúcsára számot tartó megjegyzés” kíséretében. 2020. szeptember 1-én „jobb- és baloldali beállítottságú, konzervatív és liberális világnézetű, debreceni és nem debreceni tanáremberek, nemzetközileg elismert fizikus, geológus, kémikus és biológus kutatók, a kormány által kitüntetettek, múzeumi és füvészkerti szakemberek” nyílt levelet küldtek a kormányfőnek és a kormánytagoknak, amelyre semmiféle válasz nem érkezett ‒ „jól olvassák: semmiféle”. A debreceni polgármester kijelentette: a múzeumnak a budapesti „vízfejből” való elköltöztetése nem más, mint lehetőség „Trianon korrekciójára”. A debreceni egyetemi vezetés önköltséges bölcsészettudományi szakirányú továbbképzéssel próbálja a várható szakemberigényt kielégíteni, és „nem veszi figyelembe saját professzorainak óvatosan megfogalmazott aggályait sem”. Az NKE annak ellenére igényt tart a Ludovika egykori lovardájának épületére, hogy az építészetileg (falvastagsági, belmagassági, födém- és egyéb paraméterei miatt) alkalmatlan egy modern oktatási intézmény céljaira, sőt így kárba vész az a rengeteg pénz is, amelyet az épület múzeumi célokra való átalakítására költöttek 2010 előtt. Az MTM alig több mint egy éve kinevezett új főigazgatója, Bernert Zsolt tudományos fokozat nélküli „antropológus, kurultájos aktivista és csontkovács” valójában végrehajtó, aki minden szempontból „beváltotta a hozzá fűzött reménytelenségeket”, amint azt 55 munkatársának távozása is jelzi. Mindazonáltal a terv még csak terv, Debrecen városa eddig csupán egy „focipályát” tudott a célra felajánlani. „Még nem veszett el minden: a megnevezetteknek bőven van idejük és lehetőségük”, hogy változtassanak a helyzeten ‒ zárul a cikk.
01. 04. HVG
Tüntetés volt Isztambulban, miután Erdogan elnök rendeletben nevezte ki a Bogazici [Boszporusz] Egyetem rektorát. Az egyetem oktatói testülete közölte: nem fogadják el az autonómiasértő döntést. A diákok elfoglaltak egy épületet a campuson. Ez az első eset, hogy nem megválasztott rektor kerül egy török egyetem élére, mióta Erdogan 2016-ban magához vonta a rektorkinevezés jogát.
01. 04. Népszava
Az SZFE IV. prózaiszínész-osztálya mondja az elmúlt évről: „Színháztörténeti események résztvevői lehettünk, ebből mindenképpen profitálni fogunk, mind szakmailag, mind emberileg. Az egyetemi fórumok, osztálymegbeszélések, valamint az állandóan megmutatkozó, fáradhatatlan összetartó erő mind olyan pozitív életleckék, amiket örökre magunkkal viszünk.” Tanáruk, Székely Kriszta szakmai aggodalmairól beszél: „Az új vezetés részéről nem látott még senki semmilyen szakmai programot, tervet vagy alkotó gondolatot. Szerintem nincs is terv és nincsen gondolat.”
01. 04. Magyar Narancs, Mérce
Februártól Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek hívják az alapítványi fenntartásba kerülő Szent István Egyetemet. Az alapítványi kuratórium elnöke Csányi Sándor OTP-elnök lesz, tagok: Nagy István agrárminiszter, Lázár János országgyűlési képviselő, Horn Péter és Bedő Zoltán akadémikusok. Az egyetemnek az ITM szerint 2030-ra be kell kerülnie a legjobb 100 agráregyetem közé. A Mérce megjegyzi: Tamás Gáspár Miklós szerint a Magyarországon folyó egyetemátalakítás nem privatizáció, hanem „a mélyállami hatalomnak való alárendelés”.
01. 03. G7
Egyrészt „ma a magyar oktatásban szinte semmiben nem érvényesül a szubszidiaritás, vagyis sérül az autonómia elve”, másrészt a pedagógusok „pedagógiai betanított munkásként tartott, a jól begyakorolt, hagyományos iskolai működésmódokra és tanítási módszerekre szocializálódott” többsége nem is tud sokat kezdeni az autonómiával ‒ írja esszéjében Nahalka István, állítását a digitális munkarendre való átállás példáján illusztrálva.
01. 03. Szeretlek, Magyarország
Nagy visszhangot keltett a közösségi médiában, hogy mai rádióinterjújában Orbán Viktor „kisújszállási asszonyságnak” nevezte a Nobel-díj egyik esélyeseként emlegetett, Amerikában élő Karikó Katalin biokémikus professzort.
01. 03. 24hu, Telex
A cikkekből megtudhatjuk, miféle sztereotípiákat közvetít a Nemzeti Köznevelési Portál egyik online nyelvtankönyve a férfiak és a nők kommunikációs sajátosságairól. Egy szegedi magyartanár szerint a könyv sugallata: a nőknek nem való a gazdaság, az üzlet és a politika, a férfi pedig „mind büdös bunkó”.
01. 03. 24hu, Mérce
A PDSZ azt követeli a miniszterelnöktől, az Emmi és az ITM vezetőjétől és Maruzsa államtitkártól, hogy a pedagógusok közvetlenül az egészségügyi és szociális szféra dolgozói után részesülhessenek az oltóanyagban, valamint hogy olyan digitális munkarendet alakítsanak ki, amely egyszerre biztosítja az oktatáshoz, az egészséghez és a biztonságos munkavégzéshez való jogot. Levelükben látszatintézkedésnek és kockázatosnak nevezik a pedagógustesztelést. Szerintük a kormány azzal, hogy kihagyta az oktatást az oltási tervből, megmutatta: „továbbra is az ágyútöltelék szerepét szánja az oktatásban dolgozóknak”.
01. 03. 24hu
Négy anya számol be a távoktatás okozta többletterheikről. „Hogy meglegyen a gyerek leckéje, a saját munkám, és az ebéd is elkészüljön közben, az eléggé próbára tett” ‒ mondja egyikük. Egy ötgyerekes, egyedülálló anya szerint az lett volna a korrekt, ha erre az időre a kormány „beiktat a szülőknek még egy fizetést”.
01. 03. HVG360
Január 1-ével az államra száll a piliscsabai Makovecz-féle campus. Miért nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és mi lesz az épületegyüttes sorsa?
01. 02. HVG
Slavoj Žižek szlovén filozófus Donald Trump mellett Demeter Szilárd hírhedt szavait hozta fel példának évvégi cikkében a közbeszéd világméretű vulgarizálódására, rámutatva a „liberárjázás” mélyen antiszemita mivoltára.
