|
Hálózat a Tanszabadságért |
Oktatói Hálózat |
|
Szülői Hálózat |
Hallgatói Hálózat |
Oktatáspolitikai alapelvek
Az oktatási hálózatok szükségesnek tartják, hogy egy oktatáspolitikai fordulat előkészítése érdekében a politikai szereplők, a szakmai, civil és érdekképviseletei szervezetek között érdemi párbeszéd alakuljon ki.
Meggyőződésünk, hogy az oktatáspolitika legfontosabb, semmi másnak nem alárendelhető céljai a tanulási igények kielégítése, az életminőség javítását szolgáló tanulási lehetőségekhez való hozzáférés biztosítása és az oktatás minőségének javítása kell, hogy legyenek. Az oktatásnak tehát fontos célja a munkaerő foglalkoztathatóságának biztosítása, de ezen kívül számos más, ezzel egyenrangú feladata is van, mint például az autonóm személyiség kibontakoztatását szolgáló nevelés, a kulturális örökség folytonosságának megőrzése, a társadalom kohéziójának megerősítése, illetve a nemzeti és az európai közösséghez való tartozásunk tudatosítása. A közösségi finanszírozásának mértékében tükröződnie kell az oktatás kiemelkedő fontosságának. A négy oktatási hálózat a jövőbeni oktatáspolitikai egyeztetések keretéül – tiszteletben tartva a konkrét oktatáspolitikai kezdeményezésekkel kapcsolatos véleménykülönbségek szabadságát – a következő alapelveket javasolja:
|
Szektorsemlegesség és szubszidiaritás |
1. A közoktatás helyben nyújtott közszolgáltatás. Az oktatás irányításának és finanszírozásának biztosítania kell a szektorsemlegesség, a szubszidiaritás és a hatékonyság követelményeinek érvényesülését. |
|
Stabil, minőségre ösztönző finanszírozás |
2. A nevelés-oktatás állami költségvetési finanszírozásának stabil, tervezhető és átlátható módon biztosítania kell az oktatási intézmények működését, a felsőoktatási intézmények oktató-kutató tevékenységének ellátását, a finanszírozás módjának pedig ösztönöznie kell a minőség és eredményesség javítására. |
|
Autonómia és elszámoltathatóság |
3. Az oktatás minőségének egyik legfontosabb feltétele az oktatási intézmények autonómiája. Az óvodai, iskolai és felsőoktatási intézményi autonómiának jogi, pénzügyi és szakmai elszámoltathatósággal kell párosulnia. |
|
Méltányosság |
4. Minden oktatáspolitikai kezdeményezésnek és az oktatási szektor minden intézményének törekednie kell az oktatási egyenlőtlenségek csökkentésére, a minden gyermekben benne rejlő tehetség kibontakoztatására, a méltányosság elvének érvényesítésére. |
|
Független minőségértékelés |
5. A közoktatás minőségének folyamatos értékelése és az értékelési információk megosztása a tanulókkal, szülőkkel, az oktatási intézmények tulajdonosaival és szakembereivel, valamint a nyilvánossággal állami feladat, melyet a kormánytól független intézménynek kell ellátnia. |
|
Nyílt és informált oktatáspolitika alkotás |
6. Az oktatáspolitika alkotásnak folyamatos reflexión, tényeken és azok elemzésén, valamint az érdekeltek (tanulók, hallgatók, szülők, pedagógusok, oktatók, stb.) bevonásán alapuló nyílt, átlátható és intézményesült konzultáción kell alapulnia. |
|
Stratégián alapuló fejlesztéspolitika |
7. A fejlesztéspolitikának az oktatásban az érdekeltek támogatását élvező hosszú távú stratégián kell alapulnia, korrupció-mentesnek kell lennie és igazodnia kell a helyi-intézményi fejlesztési szükségletek sokféleségéhez. |
|
Jogok tiszteletén alapuló szabályozás |
8. Az oktatás szabályozásának alapjául a tanulói, szülői és kisebbségi jogok teljes körű biztosítása kell, hogy szolgáljon. |
|
Világnézeti semlegesség |
9. Az oktatásban működő közintézményeknek a világnézeti semlegességet érvényesítő módon kell működniük. |
|
Megbecsült és szakmailag felkészült pedagógusok |
10. A pedagógusok és oktatók számára biztosítani kell a magas színvonalú munkavégzés és a szakmai fejlődés feltételeit, valamint munkájuk megfelelő szakmai és anyagi elismerését. Ezzel szemben szakmai minőségi követelményeket kell rögzíteni számukra és ezeket érvényesíteni kell. |
Visszajelzés:A Tanszabadság munkacsoport beszámolója (DEKA 3. plenáris ülés) | Demokratikus Kerekasztal (DEKA)