Az Alaptörvény 4. módosítása elleni tüntetés – Deczki Sarolta

Print Friendly, PDF & Email

Kedves Barátaim, felelős magyar állampolgárok,

ha nem az Oktatói Hálózat, hanem a jelenlegi hatalom szóvivőjeként állnék előttetek, akkor derűsen jelenthetném ki, hogy Magyarország jobban teljesít, Tündérország ragyog, az iskolák államosítása sikertörténet, a felsőoktatás átalakítása a minőség jegyében zajlik – és még az időjárás is ki akar tavaszodni. Mi, az Oktatói Hálózat tagjai azonban ortodox módon nem a tündérmesékben, hanem a közönséges józan észben bízunk. Abban a józan és kritikus észben, mely a sikeres társadalmak működésének és fejlődésének, valamint az állampolgárok békés egymás mellett élésének az alapja. A józan és kritikus ész pedig azt mondatja velünk, hogy Magyarországon nagy baj van az oktatásban. Nagy baj van az általános iskolákban, a középiskolákban, az egyetemeken és főiskolákon. Az egyetlen jó hír az, hogy valóban ki akar tavaszodni.

Nem jó hír azonban, hogy az idén tovább csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma, ami azt jelenti, hogy 2010-hez képest 56ezerrel kevesebb jelentkezést regisztráltak. Ez hatalmas szám, és radikális változást jelent. Azt jelzi, hogy Magyarország továbbtanulni vágyó polgárai nem bíznak a magyar felsőoktatást irányító politikában. És minden okuk megvan a bizalmatlanságra: amikor egy héttel a jelentkezések leadása előtt kiváló professzorokat bocsájtanak el, amikor egyre csökken az oktatói létszám, és akiket még nem rúgtak ki, azok is szorongva várják, hogy mi jöhet még – akkor nagy baj van. A most jelentkezők nem tudhatják, hogy azt a szakot, amire felvételiznek, be tudják-e fejezni, s hogy hamarosan nem megy-e csődbe az egyetem, ahol tanulni szeretnének. A felsőoktatásban eluralkodott a káosz: semmit sem lehet tudni biztosan, csak azt, hogy ez az út a felsőoktatás szétrombolásához vezet. Persze, ha a hatalom szóvivője lennék, akkor mindenkit megnyugtatnék, hogy az átalakítások a minőség jegyében történnek, és Magyarország felsőoktatása hamarosan a világ élvonalában lesz. De velünk, oktatókkal a mesterterveket nem beszélték meg, így csak azt tudjuk ismételni, hogy nagy baj van!

Nagyon nagy baj van a közoktatásban is, ahol az államosítással megszűnt az iskolák autonómiája. Egyentanterv szerint kell egyentananyagot oktatni minden iskolában, tekintet nélkül a helyi és az egyéni különbségekre. Az iskolákat érintő döntéseket nem helyben, hanem magasan a fejük fölött hozzák meg. A szakképzésben csökkentették a közismereti órákat, pedig a 21. században nem lehet boldogulni alapkészségek nélkül. A tankötelezettség korhatárát 16 évre csökkentették, ami gyakorlatilag egy életre a társadalom peremére szorítja az iskolarendszerből kihulló fiatalokat. Az államosítás káoszt hozott az iskolákba, a tanároknak csökkent a fizetésük, és a forráskivonások miatt iskolákat fognak bezárni, tanárokat elbocsájtani. Ha a jelenlegi hatalom szóvivője lennék, akkor azt mondanám, hogy a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ létrehozása és működtetése sikertörténet. De én aggódó állampolgár vagyok, és azt látom, azt mondom, hogy nagy baj van!

Nagy baj van, mert a kormány intézkedéseiből rémisztő jövőkép rajzolódik ki: egy olyan országé, amelyet elhagynak a tehetséges és talpraesett fiatalok, mert nem akarnak sem méregdrágán, sem pedig röghöz kötve egy kaotikus állapotú felsőoktatásban tanulni. A kormány most léhűtőknek és ingyenélőknek nevezi azokat a fiatalokat, akiknek a tehetsége és munkája nélkül Magyarországból nem lehet sikeres ország. Akikre büszkék vagyunk, hiszen az utóbbi hónapokban leckét adtak nekünk, oktatóknak, és az ország minden polgárának bátorságból, kreativitásból és szolidaritásból! Ha én a kormány szóvivője lennék, akkor azt mondanám, hogy mindenért az elmúlt nyolc év a hibás, és Bajnai, Gyurcsány, Soros vagy akár maga a patás ördög heccelte fel a hallgatókat, hogy régóta tartó akcióikkal akadályozzák a Nemzeti Ügyek Kormányának a munkáját. De én öregdiákként úgy érzem, hogy a tiltakozó hallgatók képviselik a nemzet ügyeit, és a jövő az övék! Éljen a magyar ifjúság!

Ez a jövő azonban egyelőre még a miénk is, oktatóké, tanároké, állampolgároké. Nekünk sem mindegy, hogy milyen törvényeket hoznak a fejünk fölött, rólunk – nélkülünk. Az alaptörvény negyedik módosítása térdre kényszeríti az egyetemeket: megvonják tőlük a maradék autonómiájukat is. Sokan biztos nem értik, hogy ez miért baj. Azért, mert autonóm egyetemek nélkül nincs autonóm tudomány, oktatás és kutatás – ezek nélkül pedig sikeres társadalom. A tervezett módosítások kudarcra ítélik Magyarországot. A hallgatói szerződések gránitba vésése pedig azért is erkölcstelen, mert olyasmiért büntet egy generációt, amiért az nem felelős, és mert rosszhiszeműen haszonlesőknek és ingyenélőknek bélyegzi a fiatalokat.  Ezt nem tűrhetjük!

Az Oktatói Hálózat ragaszkodik a december 10-i egyetemi fórumon elfogadott hat ponthoz:

  1. Követeljük a köz- és felsőoktatás átfogó reformját!
  2. A keretszámokat állítsák vissza legalább a 2011-es szintre!
  3. Állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat!
  4. Töröljék el a hallgatói szerződést!
  5. Ne korlátozzák az egyetemi autonómiát!
  6. Az átfogó reformnak biztosítania kell, hogy az alsóbb osztálybeli családoknak is legyen esélyük bejutni a felsőoktatásba!

A hat pont teljesülése nélkül tönkremegy a magyar felsőoktatás, és vele együtt az ország. Mi, az Oktatói Hálózat tagjai arra kérjük a magyar országgyűlés, a magyar népnek felelős képviselőit, hogy ne szavazzák meg a tervezett alaptörvény-módosításokat! Az Alkotmány nem játék! Az oktatás nem játék! A jövőnk nem játék!

Éljen a demokratikus, szolidáris, józan Magyarország!


Vélemény, hozzászólás?