Oktatói Hálózat kategória bejegyzései

Ne lőjetek!

Aki szeretné egyetértését kifejezni, itt csatlakozhat a felhíváshoz: ⇒⇒⇒

Az 1611/2017. (IX. 5.) kormányhatározat szerint 2017-ben és 2018-ban 40 lőtérre 17 464,32 millió forintot szán a kormány, majd a program második ütemében előkészítik még 67 lőtér kiviteli tervét, további 1283,3 millió forintért.

Ha az első negyven lőtérre elkülönített összeggel kalkulálunk (40 lőtér + tervezés= 18 747 millió, a további 67 lőtér teljes kivitelezése garantáltan több lesz mint a 18 és fél milliárd másfélszerese), a tervezett beruházás minimum 46 milliárd forintba kerül majd, s itt még nem számoltunk azzal a hazai gyakorlattal, hogy rendszerint a tervezett összeg többszöröse fogy el a kivitelezés során.

Az ún. Honvédelmi Sportközpontokhoz (sic) helyszínt keresve a Klebelsberg Központ az iskolaigazgatóknak küldött levelet, van-e náluk 6×15 méteres elkeríthető terület.

Ha eltekintünk attól a ténytől, hogy ép ember a huszadik század borzalmai után szeretni akar és nem háborúzni, egy józan és előrelátó oktatási kormányzat a gyerekeket szolidaritásra, békés együttélésre, a tudás és a mozgás örömére nevelné, de semmiképpen sem militarizálná, ez az összeg akkor is elegendő lenne:

  • 1000 fejlesztőpedagógus/gyógypedagógus körülbelül tizenhárom évi fizetésére (bruttó 300 000 forint /hóval számolva)
  • 1000 pedagógiai asszisztens (E kategória) 24 évi fizetésére
  • 180 000 db interaktív táblára (252 030 Ft-os átlaggal számolva)
  • 180 tornaterem építésére (256 milliós beruházással számolva)

Kérjük a szülőket, pedagógusokat, kérünk minden felelős állampolgárt, hogy minden lehetséges módon tiltakozzon a gyerekek militarizálása ellen, az adóforintjaink rossz célra fordítása ellen!

Hívatlanul Hálózat

Civil Közoktatási Platform

Tanítanék Mozgalom

Hálózat a Tanszabadságért

Oktatói Hálózat

Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének Elnöksége

Magyartanárok Egyesülete

Igazgyöngy Alapítvány

SZOCSOMA Alapítvány

Aki szeretné egyetértését kifejezni, itt csatlakozhat a felhíváshoz: ⇒⇒⇒


The Lecturers’ Network supports the protest in Debrecen

On August 18, 2017, the Senate of the University of Debrecen decided to discern the title of Civis Honoris Causa to Russian President Vladimir Putin. The decision has been justified by the future help of Mr Putin and of the Russian Federation giving a significant role to the University of Debrecen in the nuclear plant project „Paks II”.

The news caused great indignation in university and academic circles, both lecturers and students of Debrecen University protested against the resolution claiming it incompatible with the values of constitutional democracy.

The Lecturers’ Network (OHA) supports all those at the university of Debrecen who reject the Senate’s decision. We strongly believe that the Senate has seriously violated the goodwill of the University of Debrecen by adopting this decision.

We are convinced that a university that adorns a politician who has seriously violated international law and trod down the principles of the rule of law and human rights dishonours its.

Budapest, September 6, 2017

Oktatói Hálózat/Lecturers’ Network
www.oktatoihalozat.hu
https://www.facebook.com/oktatoihalozat/

 


A Debreceni Egyetem Szenátusa megsértette az egyetem jóhírét

Az Oktatói Hálózat támogatja a debreceni tiltakozást

A Debreceni Egyetem Szenátusa 2017. augusztus 18-án úgy döntött, hogy egyetemi díszpolgári címet adományoz az orosz elnöknek, Vlagyimir Putyinnak. A kitüntetést azzal indokolták, hogy Putyin jóvoltából az Orosz Föderáció jelentős szerepet juttat a Debreceni Egyetemnek a Paks II. beruházásban. A hír egyetemi körökben nagy felháborodást keltett, debreceni oktatók és hallgatók is tiltakoztak az alkotmányos demokrácia értékeivel összeegyeztethetetlen határozat miatt.

Az Oktatói Hálózat támogatásáról biztosítja mindazokat a debreceni egyetemi polgárokat, akik elutasítják a Szenátus döntését. Megítélésünk szerint a Szenátus határozatával súlyosan megsértette a Debreceni Egyetem jóhírét. Meggyőződésünk, hogy az az egyetem, amely díszpolgárrá avat egy, a nemzetközi jogot, a jogállami elveket és az emberi jogokat lábbal tipró politikust, szégyent hoz magára.

Oktatói Hálózat
http://oktatoihalozat.hu/
https://www.facebook.com/oktatoihalozat/


Az Oktatói Hálózat tiltakozó közleménye a kormány propaganda-hadjáratai ellen

Tiltakozunk az ellen, hogy diákjaink újabb és újabb gyűlöletkampányoknak vannak kitéve.

Nem akarjuk, hogy diákjaink a sötét történelmi múltat idéző, aljas indulatokat keltő, kirekesztő szellemű plakátok között járjanak, hogy ellenségképet gyártó és velejéig hazug propaganda hatása alatt nőjenek fel.

Nem igaz semmi abból, amit Soros György kijelentéseinek tulajdonít a kormány, amint az sem igaz, hogy a civil szervezetek tagjai külföldi ügynökök. Ellenkezőleg: a civil szervezetek a kormány által elhanyagolt kérdések megoldásával foglalkoznak.

A kormány a menekültkérdést sem megoldani akarja, hanem saját hatalmi céljaira felhasználni.

Soros György alapítványa több nemzedéknek nyújtott már tanulmányi és kutatói támogatást, segítette a rászorulókat és a bajba jutottakat, valamint támogatta a magyar kultúrát és a történelmi emlékezet intézményeit. Soros György azért szálka a kormányzat szemében, mert a nyílt társadalom híve, mert vagyonát nem maffia-módszerekkel szerezte, és mert annak nagy részét humanitárius célokra fordítja – nem úgy, mint a hazai új oligarchia.

Az Oktatói Hálózat elítéli a Soros György ellen folytatott kormánypropagandát. A kormány gyűlöletkampánya megsérti a tanítás alapelveit, amelyek az egyenlő bánásmódot, a cselekedetek józan és igazságos értékelését tartják szem előtt. A tanári lelkiismeret összeférhetetlen a gyűlöletre neveléssel, különböző személyek vagy csoportok bűnbaknak kikiáltásával és a megfélemlítéssel.

Tiltakozunk az adóforintok propaganda-hadjáratokra pazarlása ellen, miközben a közintézmények alapvető szükséget szenvednek.

Követeljük a kormány hadjáratainak végleges leállítását és a rágalmazottak megkövetését!

Legfőképpen pedig tiltakozunk a kormány sorozatos, álságos manipulációja ellen, ugyanis évek óta látszatkampányokkal, vagyis, mondjuk ki: koncepciós ügyekkel fedi el a súlyos társadalmi és gazdasági problémákat, amelyekkel nem hajlandó, mert, úgy látszik, nem képes szakszerűen foglalkozni.

Felelős, szakszerű, nyugodt kormányzást kérünk a hazai oktatás, oktatók és a volt és jelenlegi tanulók, diákok érdekében, akik a magyar nemzetet alkotják.

Budapest, 2017. július 14.

Oktatói Hálózat


Tiltakozunk a civiltörvény ellen

Az Oktatói Hálózat az alábbi szakértői elemzésre alapozva tiltakozik a magyar parlament által 2017. június 13-án elfogadott „A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény” ellen, amely figyelmen kívül hagyja a Velencei Bizottság által megfogalmazott kifogásokat, és alaptalanul bélyegzi meg a civil szervezeteket, amelyek számos területen az állam által ellátandó, de el nem látott feladatokat végzik el a társadalom érdekében.

A KÜLFÖLDRŐL TÁMOGATOTT SZERVEZETEK ÁTLÁTHATÓSÁGÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYRŐL

A magyar parlament a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló (számos ponton módosított), T/14967. sz. törvényjavaslatot 2017. június 13-án többséggel elfogadta.  A külföldi finanszírozás körülményének megjelölésére irányuló törvényi kötelezettség teljesíthetőségét azzal összefüggésben kell értékelnünk, hogy a magyar hatóságok erőteljes propagandát folytatnak a külföldről támogatott civil szervezetekkel szemben.[1]  Ennek következtében a diszkriminatív szabályozás lehetősége nem zárható ki, amint az világosan kitűnik a Velencei Bizottság sajtóközleményéből.

Mivel külföldinek minősül a törvény szerint a másik EU-tagállamból érkező támogatás is, a törvény nem összeegyeztethető az EU joggal, az EUMSZ 18. cikke értelmében ugyanis az állampolgárság alapján történő bármely megkülönböztetés tilos.  Önkényes megkülönböztetés mutatható ki magában a törvényi szabályozásban is, amennyiben a törvényhozó automatikusan a közérdek veszélyeztetését feltételezi a külföldről való finanszírozás okán, nem emelve ki a törvényi kötelezettség alól azokat a szervezeteket, amelyek működése kapcsán ilyen kockázat valójában nem tárható fel.  A törvényhozó tehát önmagában veszélyesnek nyilvánítja a külföldről való támogatást, ami nyilvánvalóan ellentmond a jogállami normáknak és Magyarország uniós és nemzetközi jogi kötelezettségeinek.

Az egyesülési jog aránytalan korlátozásán túlmenően már önmagában véve az is önkényes megkülönböztetés, hogy a törvény nem vonatkozik az olyan EU-forrásból történő támogatásra, amelyet egy civil szervezet nem magyar állami költségvetési szerven keresztül kap, továbbá nem vonatkozik a sport- és vallási szervezetekre.[2]  Mivel a civil szervezetek eddig is közzétették gazdálkodási adataikat a bíróságon, a törvényalkotás fölösleges, és ennyiben megsérti a szubszidiaritás elvét is.

A törvényt annak ellenére fogadták el, hogy a Velencei Bizottság ajánlotta: legyen a törvény elfogadását megelőzően közérdekű konzultáció, amelybe valamennyi érintett civil szervezetet bevonják, ami nem történt meg.[3]  Ha egy érintett szervezet nem tartja majd be a törvényt, ügyészi felszólítást kap, és a törvény megszegése pedig végső soron a szervezet törlésével is szankcionálható.  Az ügyészi felszólítást viszont bíróság előtt meg lehet támadni, ahol kezdeményezni lehet alkotmánybírósági felülvizsgálatot vagy az EU Bírósága előtt lefolytatandó előzetes döntéshozatali eljárást is.

A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény általános indokolása szerint „A törvény megfelelő egyensúlyt teremt az egyesületek és alapítványok szabad működése és a transzparencia, mint társadalmi elvárás között.“.  Ezzel szemben a Velencei Bizottság úgy ítélte meg, hogy az egyesülési jog korlátozása bizonyos, meghatározott pontokon aránytalan, ennyiben pedig az egyesülési szabadság és a szervezetek működésének átláthatósága közötti, a törvény által előirányzott egyensúly nem érhető el.

A nemzetközi jog alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a civil szervezetek támogatására szánt bel- és külföldi források közötti törvényi különbségtétel nem megengedett, hacsak nem indokolják vám- vagy devizaszabályok, pénzmosásellenes, vagy más hasonló jogi rendelkezések.[4]  E körülmények a magyar törvény esetén nem állnak fenn.  A Velencei Bizottság szerint a törvény a jogbiztonság elvét is súlyosan megsérti, mivel a törvény a külföldi forrás fogalmát oly mértékben kitágítja, hogy az ennek következtében meghatározhatatlanná válik.[5]

A törvény a magánélet sérthetetlenségének az elvét is megsérti, amikor pl. előírja azt, hogy a magánadományozókat is föl kell tárni.[6]  Egyáltalán: az egyesülési jog korlátozása aránytalan akkor, ha a külföldi finanszírozás körülményének feltüntetése általános kötelezettség mindegy egyes kiadványon.[7]  Végül a Velencei Bizottság felfogása szerint az egyesülési jog korlátozása súlyosan aránytalan akkor, ha a törvénysértés szankcionálható a szervezet adminisztratív megszüntetésével, ráadásul egyszerűsített törlési eljárásban, vagyis kellő törvényi garanciák biztosítása nélkül.[8]

A Velencei Bizottság kritikájára reagálva, az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága június 8-án a T/14967/23. számon a T/14967. számú törvényjavaslathoz összegző módosító javaslatot terjesztett elő, a módosítások azonban érdemben nem orvosolják a Velencei Bizottság által felsorolt hibákat.  A módosító javaslat értelmében támogatásnak minősül jogcímétől függetlenül a közvetlenül vagy közvetve külföldről származó mindazon pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatás, amely egy adóévben egyenként vagy összesítve eléri az 500 ezer forintot.  A módosítás célja az, hogy az egy adóévben egy támogatóra számított, 500 ezer forintot el nem érő támogatási összeg alatti támogató személyes adatait ne kelljen nyilvánosságra hoznia a külföldről támogatott szervezetnek, ezért az említett összeghatár alatti támogatók a beszámolóban sem kerülnek név szerint feltüntetésre.

Ezzel a parlament orvosolni véli a Velencei Bizottság kifogását, miszerint az adatszolgáltatási kötelezettség sérti a magánélet sérthetetlenségéhez fűződő alkotmányos elvet.  Bár igaz az, hogy az 500 ezer forintot elérő támogatási összeg esetén az átláthatóság biztosításához fűződő érdek erősebb, mint a személyes adat megőrzéséhez fűződő magánérdek, ugyanakkor nem oldódik meg az a jogbizonytalansági probléma, hogy a törvény hatálya alá eső támogatások köre továbbra is magába foglal közvetlenül vagy közvetve külföldről származó bármely vagyoni juttatást.  A módosító javaslat szerint a törvény hatálya nem terjed ki a nemzetiségi szervezetekre sem.  E módosítással azonban a kivételezés problémáját a parlament nem megoldotta, hanem kiterjesztette.

A módosító javaslat szerzője elhagyja a civilszervezet nyilvántartásból való törlésének lehetőségét mint a külön törvény szerinti önálló szankciót.  Ez nem azt jelenti, hogy az ügyész ne kezdeményezhetné továbbra is a szankcionálást adott esetben törlésre irányuló javaslattal, összhangban a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény megfelelő szabályainak alkalmazásával.  Az egyesülési szabadság aránytalan korlátozásának problémáját továbbá a parlament alapvetően oly módon véli kiküszöbölni, hogy a módosító javaslat enyhít a törvény szigorán, amennyiben a külföldről támogatott szervezetek köréből való kikerülés már akkor is megvalósulhat, ha a szervezet egymást követő két adóév egyikében sem éri el az e törvény hatálya alá soroláshoz megállapított értékhatárt.

Az egyszerűsített törlés lehetőségét továbbá a módosító javaslat kizárja, amivel kétségtelenül csökkenti a jogbiztonság veszélyeztetését.  Nem született azonban megoldás a Velencei Bizottság azon alapvető kifogására, hogy az egyesülési szabadság aránytalan korlátozása, és ezzel összefüggésben önkényes megkülönböztetés valósul meg a bejelentési kötelezettség előírásával pusztán azon okból, hogy a bejelentés tárgyát képező támogatás külföldről származik.  Az a probléma is fennáll, hogy a külföldi finanszírozás körülményének feltüntetése általános kötelezettség mindegy egyes kiadványon, ami megbélyegzésre nyújt alkalmat.

Oktatói Hálózat

2017. június 13.

Kontakt: Deák Dániel
(moc.e1506158480m@35k1506158480aedd1506158480)
+36 (30) 9978241


[1] Vö. »the neutral label “organisation receiving support from abroad” used in the draft, placed in the context of a virulent campaign carried out by some Hungarian authorities against foreign-funded NGOs, risks to adversely affect their legitimate activities and may raise a concern of discriminatory treatment.«  Council of Europe Directorate of Communications, Press release – DC081(2017), 02.06.2017, Venice Commission on Hungarian law on foreign-funded NGOs: legitimate aims, but excessive obligations, disproportionate sanctions.

[2] L. a törvény 1. § (3)-(4) bekezdéseit

[3] ”The Venice Commission recommends to the Hungarian authorities that a public consultation involving all civil society organisations be conducted before the final adoption of the Draft Law.“  Council of Europe Directorate of Communications, Press release – DC081(2017), 02.06.2017.

[4] »34. Principle 7 of the Venice Commission-OSCE Joint Guidelines on Freedom of Association stipulates that “associations shall have the freedom to seek, receive and use financial, material and human resources, whether domestic, foreign or international, for the pursuit of their activities.  In particular, states shall not restrict or block the access of associations to resources on the grounds of the nationality or the country of origin of their source, nor stigmatize those who receive such resources.  This freedom shall be subject only to the requirements in laws that are generally applicable to customs, foreign exchange, the prevention of money laundering and terrorism, as well as those concerning transparency and the funding of elections and political parties, to the extent that these requirements are themselves consistent with international human rights standards”.«  European Commission for Democracy through Law (Venice Commission), Preliminary opinion on the draft law on the transparency of organisations receiving support from abroad, CDL-PI(2017)002; Joint Guidelines on Freedom of Association, Study no. 706/2012 OSCE/ODIHR Legis-Nr: GDL-FOASS/263/2014, 17 December 2014.

[5] Vö. 1. § (2) bekezdés: „E törvény értelmében támogatásnak minősül jogcímétől függetlenül a közvetlenül vagy közvetve külföldről származó mindazon pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatás, amely …“; »43. Lastly, the expression, in Article 1(2) of the Draft Law, “directly or indirectly” is not completely clear.«  European Commission for Democracy through Law (Venice Commission), Preliminary opinion on the draft law on the transparency of organisations receiving support from abroad, CDL-PI(2017)002.

[6] ”51. Disclosing the identity of all sponsors, including minor ones, is, however excessive and also unnecessary, in particular with regard to the requirements of the right to privacy as enshrined under Article 8 ECHR.“

[7] »54. The Venice Commission is, therefore, of the opinion that the obligation to use the formula “organisation receiving support from abroad” in all press products and publications produced by the relevant organisation should be removed from the Draft Law.«  European Commission for Democracy through Law (Venice Commission), Preliminary opinion on the draft law on the transparency of organisations receiving support from abroad, CDL-PI(2017)002.

[8] ”60. Last but not least, the Draft Law provides for a simplified procedure without adequate safeguards, designed by the 2011 Act CLXXV for basic breaches, i.e. where an NGO is dissolved without successor (Section 2B(2) a) of the Act CLXXV) or it has no assets (Section 2B(2) b)).  The Venice Commission recalls that dissolution of an organisation should only be used as a measure of last resort in cases when the organisation engages in serious misconduct or lends itself to bankruptcy or long-term inactivity.“  European Commission for Democracy through Law (Venice Commission), Preliminary opinion on the draft law on the transparency of organisations receiving support from abroad, CDL-PI(2017)002.


Mi lesz veled, értelmiség?

Az Oktatói Hálózat „Mi lesz veled, értelmiség?” című vitasorozata a magyar értelmiség, közelebbről egyes veszélyeztetett értelmiségi szakmák, egyetemi és akadémiai közösségek helyzetét tekinti át. A Filozófusvita, a Történészvita, a Közgazdászvita, a Jogászvita, a Pedagógusvita, az Egyetemvita és az Orvosvita után ezúttal a CEU-üggyel foglalkozunk. A vita első részének középpontjában az a kérdés áll, hogy mit jelent a magyar felsőoktatás és tudományos kutatás számára a CEU: riválist vagy partnert, lehetőséget vagy akadályt? A második beszélgetés során magyar egyetemisták és doktoranduszok mondják el, hogy miért fontos számukra a CEU. A harmadik panel résztvevői azt elemzik, hogyan illeszkedik a CEU-ügy a kormány felsőoktatás-politikájának rendszerébe.

A CEU-ÜGY

Idöpont: 2017. június 1. csütörtök 17h

Helyszín: ELTE BTK Gombocz Zoltán terem, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A. fszt.47.

Program:

  1. Jó-e nekünk a CEU?

Résztvevők: Bojár Gábor, a Graphisoft és az Aquincum Institute of Technology alapítója és Mezei Ferenc professor emeritus, az MTA rendes tagja.

Vita

  1. A CEU magyar diákszemmel

Résztvevők: Lehotai Orsolya, Radnóti András, Susánszky Péter és Tóth Barnabás, a CEU hallgatói

Vita

  1. A CEU és a magyar felsőoktatás-politika

Résztvevők: Kenesei István kutatóprofesszor, az MTA levelező tagja, Máté András egyetemi docens (ELTE BTK), Radó Péter oktatáskutató (Expanzió Humán Tanácsadó), Wessely Anna egyetemi docens (ELTE TáTK)

Vita

            Moderátor: Heller Mária (ELTE)

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

A rendezvény Facebook-oldala: https://www.facebook.com/events/329559130796102/

Letölthető szórólap: ⇒⇒⇒


Ajánlott olvasmányok


Balog Zoltán és a gender-szak

Az Oktatói Hálózat nyilatkozata

Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter nemrég nőnapi beszédet mondott a Magyar Nők Uniója nevű civil szervezet „Nőként élni jó!” című rendezvényén. A „konferencia” tudományosságát a jól megválasztott helyszín, a Magyar Tudományos Akadémia volt hivatva garantálni. A miniszter beszédében sommás véleményt fogalmazott meg egy most induló, új mesterképzésről: „…mi visszautasítjuk a társadalmi nemeket, mi a nemi szerepeket kutatjuk.”

Balog miniszter és szerzőtársai publikációiról még nem hallottunk ebben a témában, de nagy érdeklődéssel várjuk, hogy kutatási eredményeiket valamelyik hazai vagy nemzetközi tudományos folyóiratban közzé és megvitathatóvá tegyék.

Balog Zoltánt egyelőre azonban nem tudósként, hanem miniszterként ismerjük. Olyan miniszterként, aki azt hiszi, két odavetett mondattal érvényteleníteni lehet egy a nemzetközi tudományos életben évtizedek óta elfogadott kutatási területet, amelyet több mint 900 egyetemen ‒ köztük a legjobbakban ‒ oktatnak a világban. Balog miniszter azt is hiszi, hogy csak egy kis kormányzati akarat kell ahhoz, hogy új tudományok keletkezzenek, amelyekre mindjárt egyetemi szakot is lehet alapozni – ilyen lenne a kormányzat által megálmodott családtudományi képzés – alkalmasint gyorsított akkreditációs folyamattal.

A tudományok történetéből sok olyan példát ismerünk, amikor politikusok erővel próbáltak érvényt szerezni dilettáns, politikai-ideológiai töltésű ötleteiknek a tudományban. Hatalmi erővel és korrupcióval természetesen ideig-óráig el lehet torzítani a tudomány és az egyetem belső világát, de hosszú távon nem lehet átrendezni azt. Hogy mi tudomány, és mi nem az, azt a világon mindenütt a tudományos közösség tagjai döntik el. Még a magyar alaptörvény is kimondja, hogy: „Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.” (Alaptörvény X. cikk/2.)

Eredményes, kreatív tudomány nem létezhet kutatási szabadság nélkül, hatékony felsőoktatás nem létezhet egyetemi autonómia és független akkreditáció nélkül.

Balog Zoltánnak és a Magyar Nők Uniójának pedig szíve-joga, hogy azt gondolja: „Nőként élni jó!”


thinking3

Mi lesz veled, értelmiség?

Az Oktatói Hálózat „Mi lesz veled, értelmiség?” című vitasorozata a magyar értelmiség, közelebbről egyes veszélyeztetett értelmiségi szakmák, egyetemi és akadémiai közösségek helyzetét tekinti át.

Az orvosvita (2016. 10. 24.) videofelvétele:

Készítette: Lukács András