Oktatói Hálózat kategória bejegyzései

Máté András beszéde január 19-én a Várkert Bazár előtt

Azt mondja Zakar Péter, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettes komisszárja: „A magyarok annyit adtak a világnak, amennyit egy ország sem volt képes eddig”. Hát igen, ez már csak ilyen adakozó ország, főleg a Horthy Miklósok, Rákosi Mátyások, Orbán Viktorok uralma alatt, a Zakar Péter-félék tevékeny segédletével. Innen ment el Neumann János, Wigner Jenő, Bartók Béla, Szent-Györgyi Albert, Oláh György – mindenki sokáig tudná tovább sorolni a neveket. Vissza kevesen jöttek, de azért van olyan is. Lovász László visszajött a Yale-ről és elvállalta az Akadémia vezetését – ennek eredménye az, hogy egy Palkovics László packázhat vele.

Csak ami most megy, ezekben a hetekben az Eötvös Loránd tudományegyetem két karán, meg az akadémiai kutatóintézetekben, sok tucatnyi fiatal tehetség távozásával fog járni. Menekül, aki tud, aki elég jó, elég fiatal, elég mozgékony. Ez már nem is újság, ez folyik évek óta, csak most újabb lendületet kap. Nem tudhatjuk, a most távozók között hány olyan lesz, aki az említett nevekhez hasonló pályát fut be. Kívánjunk nekik sok szerencsét, sok sikert, drukkoljunk nekik tiszta szívből – de jó okkal aggódunk azért, hogy mi marad a hűlt helyükön.

A múlt évben a magyarok adakozó kedve szintet lépett: nemcsak egyes tehetségeket adtunk a világnak, hanem egy egész egyetemet, mégpedig Bécsnek. Egy egyetemet, amely jobb kiválósági mutatókkal rendelkezik, mint bármelyik, amelyik marad, sőt, a jelenlegi bécsi egyetemekéinél is. Hiába, ha gazdagok nem is vagyunk, nagyvonalúságra azért telik. Mi vagyunk a báró Csekonics országa. 

Lehetnénk persze adakozók másképpen is, úgy, hogy ne valljuk kárát. Bartók remekművei nagy részét Magyarországon írta. Nagyon szeretünk dicsekedni azzal, milyen sok magyar (születésű) Nobel-díjas van; egyetlenegy azért van köztük, aki a díjat érő felfedezését Magyarországon tette: Szent-Györgyi Albert. Lovász első, világhírt hozó eredményei is Magyarországon születtek. De ahhoz, hogy a jövőben is legyenek ilyenek, és a legjobbak ne menjenek el véglegesen, más viszonyok kellenének. Itt még egy kimagasló elmét idéznék – mert Lukács György mindenképpen az volt, és ezen vitatható tettei semmit nem változtatnak. Amikor egy kultúrfunkci azt mondta neki, hogy elmehet külföldre, kap útlevelet, azt válaszolta: Menjen el Ön, én itt vagyok otthon. Hát ez az: Menjenek el ők, mert ez itt a mi hazánk! Menjenek el, de mielőbb!


Máté András beszéde a Hallgatói Szakszervezet tiltakozó demonstrációján a Nagy Imre-szobor helyén, 2019. január 5-én

Látjátok, mi áll itt?

Egy igaz emlékmű hűlt helye.

Mi kerül majd a helyére?

A Nemzeti Hazugság rendszerének újabb emlékműve.

Már van egy belőle, innen 400 méterre, a Szabadság téren – de kell még egy.

Sokszor kell ismételgetni a hazugságokat, hogy igazságnak látsszanak.

A Nagy Imre-szobornak nyilván ugyanolyanhelye lesz a volt ÁVÓ-székházzal szemben, mint itt, ahová tervezték. ahová odaillik. Nagy Imre személyét pedig tiszteljükazért szórunk rá még a szovjet titkosszolgálattól beszerzett rágalmakat.

A munkásoknak meg jó lesz, ha többet túlórázhatnak. Jó lesz, ha három évig várhatnak a túlórapótlékjukra – de nem is igaz, de mégis, a végtelenségig.

A CEU kamu amerikai diplomát osztogat. Meg nem hajlandó betartani 2016-ban azt a törvényt, amit 2017-ben hoznak meg. Meg a Közép-Európai Egyetemmel semmi baj nincs, csak a CEU-val – ja, hogy a kettő ugyanaz? Akkor azért szívják meg. Meg nem is igaz, hogy elmegy a CEU, de nagyon jó, hogy elmegy.

Meg kell reformálni a nyelvet is. A menekült az migráns, a jogsegélyt nyújtó civil szervezet az bevándorlássegítő, és főleg mindegyik mögött ott a Soros. Soros, migráncs, Brüsszel, liberálisok – ez már négy szó, huszonnégyféleképp permutálható, szinte egy egész új nyelvet teremt. Az orwelli újbeszéd kismiska – nincs az az antiutópia, ami Orbanisztánnal felérne.

Hogy az egész beszédük zagyvaság? Nem baj. Nem is az a lényeg, hogy elhiggyétek, hogy igaznak tartsátok – igazából az a legjobb, ha nem tudtok többé különbséget tenni hazugság és igazság között. No, ezért áll elöl az egyetemi polgár a közellenségek listáján. Nem véletlen, hogy ez a fő cél az oktatásban: legyünk minél kevesebben. Kevesebben tanuljanak egyetemen, gimnáziumban, és legyen minél kevesebb az egyetemi oktató, kutató – főleg abból a fajtából, amelyik a száját néha ki is szokta nyitni. Hű pribéksajtójuk fenyegessen meg mindenkit, aki egy cseppet is a mai társadalommal foglalkozik – a bunkósbot-szó az, hogy „politizál”. Aztán jönnek az elvonások, átcsoportosítások, szakok betiltása, mindenféle autonómia lábbal tiprása, a létszámleépítés, a kiebrudalás – jön a kancellár, a technológiaminiszter, a búr, a búr a búrkalappal és Németh Szilárd a vaskalappal. Az a bűnünk, hogy az igazság megtalálása, a hazugságtól való megkülönböztetése a hivatásunk – és még képesek vagyunk másokat is megtanítani rá.

Köszönöm a fiataloknak, hogy megszervezték ezt a csatlakozó demonstrációt. Így a magunk hivatása szerint, a magunk céljait magasba emelve és mégis a tiltakozó dolgozó emberek sokaságával együtt vehetünk részt a mai tüntetésen. De még inkább köszönöm nekik a reményt, amit az ad, hogy itt vannak, hogy jön egy új generáció, akik talán nem követik el a mi hibáinkat, és akik talán újra ki tudják vívni az igaz szó, az igaz gondolat becsületét.

Le a nemzeti hazugsággal, éljen az igazság Magyarországa!


Tüntetés a szabad oktatásért – 2018. 11. 24.

Az Oktatói Hálózat nevében Pásztor Erzsébet beszélt:

Levegőt, a szabadság éltető levegőjét követeljük! Mert a szabadság olyan, mint a levegő – ha van, észre sem vesszük, de ha nincs, megfulladunk. Ma fojtogat bennünket az úrhatnámság, az uszítás, a félelemkeltés légköre, amit a kormányzat béklyózó törvényekkel, népbutító óriásplakátokkal, mindenre képes bértollnokokkal és lakájmédiával teremt körülöttünk. A félelem levegője mindent betölt. Alattomosan beszivárog a villamosba, a gyárba és irodába, a hivatalokba, a szerkesztőségekbe, a kongó kisvárosokba és nyomorgó falvakba, az otthonunkba, és a zsigereinkbe. A félelemmel mérgezett levegő nem állt meg a kutatóintézetek és az egyetemek falainál, bennünket is elért.

A CEU-nak azért kell mennie, mert a CEU szabad légkörét nem tudják félelemmel megmérgezni. Mert a CEU példát mutat a megkérdőjelezhetetlenül autonóm működésre, a tudomány szabad és független művelésére, a vélemény szabadságára, ami nélkül ellehetetlenül, megfullad a tudomány és vele az emberiség is.

Ha a CEU menne, az itt maradók osztályrésze a kiszolgáltatottság és megvetettség. Elsorvad az alapkutatás, egyre kisebb, szürkébb és szegényebb lesz az oktatás, mert képtelen a kor kihívásainak megfelelni. Igen, ez lesz a sorsunk, ha némán tűrünk tovább. Leigáz a politikai hatalom. Itt megeshet, hogy politikai állásfoglalása miatt „építenek le” egy sikeres kutatót, itt megtörténhet, hogy az ország első egyetemén, a tudományos teljesítmény javát adó két karán újra tömeges elbocsátások lesznek. Itt még az is megtörténhet, hogy egy kormányközeli szennyportál rágalmazó, mocskolódó cikkek, politikai feljelentések írására ösztönzi az egyetemi hallgatóságot – és ez már a harmincas évek németországi és szovjet világát idézi.

Mindez egyetlen hét termése. Tűrjük tovább? Vagy inkább csatlakozzunk diákjainkhoz, akik kihozták problémáinkat ide, a Kossuth térre, s akik itt is maradnak? Igen, csatlakozzunk azokhoz, akik itt maradnak a Kossuth téren és demonstráljuk, hogy mi szabad oktatást akarunk.

Szabadságot a kutatásnak! Szabadságot az oktatásnak! Szabadságot az iskolákban, szabadságot nemcsak az egyetemeken, de minden munkahelyen és az utcákon és a tereken is!  – Szabadságot az országnak, szabadságot a hazának!

A szabadság, az emberség és minőség mellett elkötelezett kollégáim nevében is hadd forduljak most Hozzátok, diákok, a 100 éve halott, de mindig aktuális Ady Endre szavaival:

S én, vén diák, szivem fölemelem 
S így üdvözlöm a mindig újakat: 
Föl, föl, fiúk, csak semmi félelem. 

 
Bár zord a harc, megéri a világ, 
Ha az ember az marad, ami volt: 
Nemes, küzdő, szabadlelkű diák.

„Az Oktatási Minimum programról” című parlamenti határozati javaslathoz

Az Oktatói Hálózat és a Tanítanék Mozgalom üdvözli „Az Oktatási Minimum programról” című parlamenti határozati javaslatot, amely a közoktatási, a szakképzési, a felsőoktatási és a felnőttképzési szakpolitikákat kívánja pártpolitikai ideológiáktól mentesen, parlamenti ciklusokon átívelve megalapozni.

Példaértékűnek tartjuk, hogy a határozati javaslatot az ellenzéki parlamenti frakciók többsége és számos egyéni képviselő parlamenten kívüli pártok (a MOMA és a Momentum) támogatásával közösen nyújtotta be.

A határozati javaslat a 2018. február 5-én kilenc ellenzéki párt képviselői által aláírt „Oktatási Minimum” átirata, mely a Tanítanék Mozgalom és az Oktatói Hálózat kezdeményezésére, a pártok és a civil szervezetek szakértőinek és aktivistáinak közreműködésével több hónapos közös munka során jött létre.

A jelenlegi kormány oktatáspolitikájának láttán és hatásainak ismeretében különösen fontosnak tartjuk, hogy a határozati javaslatot támogató pártok egységesen állnak ki a tanszabadság és az egyetemi autonómia mellett, és hogy elkötelezték magukat amellett, hogy az oktatáshoz minden embernek alapvető és nem korlátozható alkotmányos joga van, ennek igénybevétele független az anyagi helyzettől, a származástól és a lakóhelytől.

A 21. század társadalma tudásalapú társadalom, amelyben az oktatási rendszer a társadalmi és gazdasági fejlődés motorja. Az oktatási rendszer a legfőbb biztosítéka a tudás magas szintű átadásának, a szegénység megszüntetésének, a nyitott, befogadó, együttműködő, szolidáris társadalom létrejöttének, a jólét megteremtésének és fenntarthatóságának. Az oktatási rendszer az esélyteremtés legfontosabb eszköze, így a színvonalas oktatás nemzeti érdek.

Fontosnak tartjuk, hogy a felnövekvő nemzedékek képessé váljanak a kritikus gondolkodásra, az önszerveződésre, szűkebb és tágabb környezetük viszonyainak felelősségteljes alakítására. Az oktatási rendszer minden szintjén közös alapérték a személyközpontúság, az esélyegyenlőség, a méltányosság, a befogadás, a képességfejlesztés, a társas tanulás, a demokratikus működés, az autonómia, akárcsak az intézményeket működtetőknek és magának a rendszernek az elszámoltathatósága.

Az állam feladata és felelőssége, hogy az oktatáspolitika a fenti elvek szerint és megbízhatóan működjék. Az államnak támogatnia kell az ágazat szereplőit és érintettjeit a bizalom és megbecsültség megteremtése révén is. Az oktatáspolitikának szakmailag megalapozott, társadalmi egyeztetés során kiérlelt, kiszámítható szabályozási és finanszírozási feltételeket kell biztosítania.

Mindezek miatt elkerülhetetlen, hogy a parlamenti képviselők megvitassák és megegyezésre jussanak a határozati javaslatról, mert csak egy konszenzusra épülő, közös minimumon alapuló oktatáspolitika képes eredményes, hosszútávon is stabil, jól prosperáló oktatási rendszer kialakítására.

És ami a legfontosabb: egy jó oktatási rendszerben a gyerekek, a diákok és a hallgatók is jól érzik magukat!

 

Budapest, 2018. október 23.

Tanítanék Mozgalom
Oktatói Hálózat

Az Oktatási Minimum itt olvasható ⇒⇒⇒


Az Oktatói Hálózat tiltakozik a Társadalmi nemek tanulmánya mesterszak tervezett megszüntetése ellen

PDF letöltése   peticiok.com…
download PDF   
petitions24.com…
downloaden PDF   petitionen24.com…
télécharger PDF   petitions24.net…

A nyári egyetemi szünet alatt érkezett a Magyar Rektori Konferenciához az EMMI és az Igazságügyi Minisztérium rendeletmódosító tervezete, a Társadalmi nemek tanulmánya mesterszak megszüntetéséről. Ilyen képzés jelenleg az ELTE Társadalomtudományi Karán és a Közép-Európai Egyetemen (CEU) folyik. Az előterjesztés szerint az idén felvett hallgatók még befejezhetnék tanulmányaikat, de újabb évfolyamok már nem indulhatnának.

Ez a mesterképzés 12 évvel ezelőtt került fel a felsőoktatási szakok jegyzékébe. Ennek köszönhetően a Közép-Európai Egyetemen 2008 óta létezik angol nyelvű társadalmi nemek tanulmánya mesterképzés, az ELTE Társadalomtudományi Kara pedig 2016-ban nyerte el a magyar nyelvű szak indítási jogát.

Az ELTE Társadalomtudományi Karán 2017-ben indult csak a szak, de már indulása előtt támadások érték a kormánysajtó és több kormánytag részéről. Most, a szak beindulása után egy évvel, az alacsony létszámra, a képzés munkaerő-piaci és gazdasági haszontalanságára hivatkozva a kormány be akarja tiltani a mesterképzést mind az ELTE TáTK-on, mind a Közép-Európai Egyetemen.

Az intézkedéstervezet durván sérti az egyetemi tanszabadságnak még az Alaptörvényben található, leszűkített értelmezését is, amennyiben mondvacsinált indokok alapján, valós szakmai érvek nélkül szüntetne meg egy képzést.

A társadalmi nemek tanulmányozása világszerte elismert tudományos tevékenység, több száz egyetemen létezik ún. „gender studies” szak, amely többek között a nemek közötti társadalmi és munkaerőpiaci egyenlőtlenségeket, a társadalmilag változó nemi szerepeket, a nemekhez kapcsolódó kulturális sztereotípiákat kutatja.

A magyar kormánypolitika, amely a genderkutatás és -oktatás témáját politikai célokra használja fel – lásd például az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja ellen indított legutóbbi támadásokat –, rövidlátó és provinciális eljárásával önmagát teszi nevetségessé a világ közvéleménye előtt. Már külföldi szélsőjobboldali portálok is túlkapásként tudósítanak a döntéstervezetről.

Az Oktatói Hálózat a leghatározottabban tiltakozik a Társadalmi nemek tanulmánya mesterszak betiltására irányuló kormányzati tervek ellen, és kéri a hazai és a nemzetközi egyetemi és tudományos élet képviselőit, hogy csatlakozzanak a tiltakozáshoz.

2018. 08. 13.

Oktatói Hálózat

PDF letöltése   peticiok.com…
download PDF   
petitions24.com…
downloaden PDF   petitionen24.com…
télécharger PDF   petitions24.net…

 


Az Oktatói Hálózat visszautasítja a magyar tudományos közösséget ért támadásokat

Az Oktatói Hálózat két nappal ezelőtt nyilatkozatban ítélte el a tudomány államosítására tett legutóbbi kormányzati lépéseket. Ezek között szerepelt a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteire szánt költségvetési támogatás kétharmadának átirányítása a Palkovics László vezette új Innovációs és Technológiai Minisztériumba.

Most ismét tiltakozni kényszerülünk, mert a Figyelő című kormánylap június 19-én politikai támadást intézett az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársai ellen. A cikk nevét nem vállaló szerzője a Kutatóközpont publikációiból csupán a címek alapján, tendenciózusan válogatott. A manipulált lista azt a látszatot próbálja kelteni, hogy a társadalomtudósok munkája „ideológia-vezérelt”és „a liberális világszemlélet narratívája alapján áll”. A Figyelő megállapítása szerint a gender-, roma-, migráció- és kisebbségkutatással foglalkozó tanulmányok nem valós társadalmi problémákat tárgyalnak. Ez a megközelítés nyilvánvalóvá teszi a névtelen szerző társadalomtudományi kutatásokban való teljes tájékozatlanságát. A Figyelő propagandistája nem ismeri a tudományos munka folyamatát sem, nincs tisztában azzal, hogy egy tudományos publikáció hosszú hónapok kutatómunkájára épül. A cikk érvek és tartalmi kritika helyett inszinuál; morális színvonalára jellemző, hogy míg szerzője anonim marad, közli a megtámadott kutatók nevét, fényképét, munkakörét. A Figyelő irománya nyilvánvalóan politikai szándékokat szolgál, egyértelműen a kormányzat aktuális értelmiségellenes és forrásközpontosító intézkedéseire hivatott ráerősíteni, akárcsak a Demokrata június 16-i írása, amely szerint „Rendet kell vágni az Akadémián”.

Két hónappal ezelőtt is a Figyelő értelmiségieket megbélyegző feketelistája ellen emeltük fel szavunkat, most ismét tiltakozunk a lap újabb botrányos eljárása ellen és szolidaritásunkat fejezzük ki a pellengérre állított kutatókkal. Kérjük a magyar tudományos és egyetemi közösségeket, hogy biztosítsák támogatásukról tudós kollégáinkat!
 

2018. 06. 21.

Oktatói Hálózat


Az Oktatói Hálózat nyilatkozata a tudományos kutatás autonómiájának védelmében

A magyar kormány 2010 óta folytatott tudomány-, kultúra- és értelmiségellenes tevékenységének újabb állomásához érkezett. A felsőoktatásból való drasztikus forráskivonás, a filozófusok elleni boszorkányüldözés (2011), az egyetemi oktatók tömeges kényszernyugdíjazása (2013), a felsőoktatás kancellári irányítás alá helyezése (2015), egyes egyetemi szakok önkényes megszüntetése (2015), a CEU elleni hadjárat (2017/2018) és a felsőoktatásba való bejutás folyamatos szűkítése után a NER a tudományos kutatás maradék autonómiáját készül felszámolni.
A kormányzat ugyanis az újonnan alapított Innovációs és Technológiai Minisztérium alá akarja rendelni a felsőoktatási intézmények kutatás-fejlesztésre fordítható támogatását, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram teljes költségvetését és a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának költségvetési támogatását.
Az egységes koordinációról és hatékonyságról szóló kormányzati retorika elfedi a valódi tétet. A kormány újabb manővere nem a tudomány hatékonyabb működését, nem az akadémiai rendszer korszerűsítését, hanem a tudomány és tudományos költségvetés feletti politikai rendelkezés kiterjesztését szolgálja.
Arról van szó, hogy a jövőben egyetlen kormányzati központból fogják irányítani a magyar tudományos kutatást, itt határozzák majd meg – akár az autonóm tudományosság intézményeinek teljes mellőzésével – a magyar tudomány fejlődési irányait, itt döntenek arról, hogy kik, milyen témában és mennyi forrásból kutathatnak. Ez az önkényes központosítás súlyosan veszélyezteti a magyar tudomány autonóm működését, lehetővé teszi a kutatómunkába való közvetlen politikai beavatkozást és egyes akadémiai kutatóhelyek tudatos elsorvasztását.
Az Oktatói Hálózat, a magyar felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók független szervezete, visszautasítja a tudomány államosítására vonatkozó kormányzati próbálkozásokat, és támogatja a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének június 15-i állásfoglalását, amely a tudományos kutatás szabadságának és az MTA autonóm működésének védelmében született.
A kutatás szabadsága, a tudós közösség független, önszabályozó működése a tudomány fejlődésének alapfeltétele, amelyet a társadalom egésze érdekében óvnunk kell.
Az Oktatói Hálózat szolidaritásáról biztosítja a tudományos kutatók közösségét, és kész cselekvően részt vállalni a magyar tudomány autonómiájának megvédésében.

 

2018. 06. 18.

Oktatói Hálózat


A nép ellenségei – az OHA tiltakozása a Figyelő listázása ellen

Orbán Viktor a választási kampány finisében, nagypénteki nyilatkozatában arról beszélt, hogy „2000 Soros-katona nevét ismerik”, akik „Magyarország bevándorló országgá alakítása érdekében dolgoznak".
A választás utáni negyedik napon a Figyelő című kormánylap „A spekuláns emberei " címmel körülbelül kétszáz nevet tartalmazó listát tett közzé, mintegy a nép ellenségeként megbélyegezve a magyar szellemi élet és civil társadalom színe-javát.
A feketelistán vannak többek közt a Közép-Európai Egyetem élő és holt tanárai, a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International, a Transparency International, a Társaság a Szabadságjogokért, az Eötvös Károly Intézet, a Romaversitas, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány munkatársai, a Direkt36 és a K-Monitor újságírói. Az említettek természetesen senkinek nem zsoldosai vagy katonái, ahogy azt az infantilis kormányzati összeesküvés-elmélet állítja, hanem a tudományos élet, a civil társadalom és a nyilvánosság jeles képviselői. A szégyenlistának szánt névsorban neves egyetemi oktatók, elismert tudósok, elkötelezett emberi jogi aktivisták, a legelesettebbeknek ingyenes jogi tanácsadást biztosító jogászok, a menekülteket áldozatosan segítő szociális munkások, a korrupció feltárásán dolgozó bátor civilek és újságírók szerepelnek: mindannyian értékes, fontos, hasznos tevékenységet végeznek, gyakran szakmájuk legjobbjai közé tartoznak, a magyar társadalomnak szüksége van rájuk. Súlyos felelősséget vállalnak magukra azok, akik ellenük gyűlöletet szítanak és személyükben kiszolgáltatják őket a mesterségesen felkorbácsolt indulatnak.

Az Oktatói Hálózat teljes szolidaritást vállal a nemtelen támadás célkeresztjébe került személyekkel és a leghatározottabban tiltakozik a legsötétebb diktatúrákat idéző eljárás ellen.

 

2018. 04. 15.

Oktatói Hálózat