Tiltakozunk a civiltörvény ellen

Tiltakozunk a civiltörvény ellen

Az Oktatói Hálózat az alábbi szakértői elemzésre alapozva tiltakozik a magyar parlament által 2017. június 13-án elfogadott „A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény” ellen, amely figyelmen kívül hagyja a Velencei Bizottság által megfogalmazott kifogásokat, és alaptalanul bélyegzi meg a civil szervezeteket, amelyek számos területen az állam által ellátandó, de el nem látott feladatokat végzik el a társadalom érdekében.

A KÜLFÖLDRŐL TÁMOGATOTT SZERVEZETEK ÁTLÁTHATÓSÁGÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYRŐL

A magyar parlament a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló (számos ponton módosított), T/14967. sz. törvényjavaslatot 2017. június 13-án többséggel elfogadta.  A külföldi finanszírozás körülményének megjelölésére irányuló törvényi kötelezettség teljesíthetőségét azzal összefüggésben kell értékelnünk, hogy a magyar hatóságok erőteljes propagandát folytatnak a külföldről támogatott civil szervezetekkel szemben.[1]  Ennek következtében a diszkriminatív szabályozás lehetősége nem zárható ki, amint az világosan kitűnik a Velencei Bizottság sajtóközleményéből.

Mivel külföldinek minősül a törvény szerint a másik EU-tagállamból érkező támogatás is, a törvény nem összeegyeztethető az EU joggal, az EUMSZ 18. cikke értelmében ugyanis az állampolgárság alapján történő bármely megkülönböztetés tilos.  Önkényes megkülönböztetés mutatható ki magában a törvényi szabályozásban is, amennyiben a törvényhozó automatikusan a közérdek veszélyeztetését feltételezi a külföldről való finanszírozás okán, nem emelve ki a törvényi kötelezettség alól azokat a szervezeteket, amelyek működése kapcsán ilyen kockázat valójában nem tárható fel.  A törvényhozó tehát önmagában veszélyesnek nyilvánítja a külföldről való támogatást, ami nyilvánvalóan ellentmond a jogállami normáknak és Magyarország uniós és nemzetközi jogi kötelezettségeinek.

Az egyesülési jog aránytalan korlátozásán túlmenően már önmagában véve az is önkényes megkülönböztetés, hogy a törvény nem vonatkozik az olyan EU-forrásból történő támogatásra, amelyet egy civil szervezet nem magyar állami költségvetési szerven keresztül kap, továbbá nem vonatkozik a sport- és vallási szervezetekre.[2]  Mivel a civil szervezetek eddig is közzétették gazdálkodási adataikat a bíróságon, a törvényalkotás fölösleges, és ennyiben megsérti a szubszidiaritás elvét is.

A törvényt annak ellenére fogadták el, hogy a Velencei Bizottság ajánlotta: legyen a törvény elfogadását megelőzően közérdekű konzultáció, amelybe valamennyi érintett civil szervezetet bevonják, ami nem történt meg.[3]  Ha egy érintett szervezet nem tartja majd be a törvényt, ügyészi felszólítást kap, és a törvény megszegése pedig végső soron a szervezet törlésével is szankcionálható.  Az ügyészi felszólítást viszont bíróság előtt meg lehet támadni, ahol kezdeményezni lehet alkotmánybírósági felülvizsgálatot vagy az EU Bírósága előtt lefolytatandó előzetes döntéshozatali eljárást is.

A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény általános indokolása szerint „A törvény megfelelő egyensúlyt teremt az egyesületek és alapítványok szabad működése és a transzparencia, mint társadalmi elvárás között.“.  Ezzel szemben a Velencei Bizottság úgy ítélte meg, hogy az egyesülési jog korlátozása bizonyos, meghatározott pontokon aránytalan, ennyiben pedig az egyesülési szabadság és a szervezetek működésének átláthatósága közötti, a törvény által előirányzott egyensúly nem érhető el.

A nemzetközi jog alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a civil szervezetek támogatására szánt bel- és külföldi források közötti törvényi különbségtétel nem megengedett, hacsak nem indokolják vám- vagy devizaszabályok, pénzmosásellenes, vagy más hasonló jogi rendelkezések.[4]  E körülmények a magyar törvény esetén nem állnak fenn.  A Velencei Bizottság szerint a törvény a jogbiztonság elvét is súlyosan megsérti, mivel a törvény a külföldi forrás fogalmát oly mértékben kitágítja, hogy az ennek következtében meghatározhatatlanná válik.[5]

A törvény a magánélet sérthetetlenségének az elvét is megsérti, amikor pl. előírja azt, hogy a magánadományozókat is föl kell tárni.[6]  Egyáltalán: az egyesülési jog korlátozása aránytalan akkor, ha a külföldi finanszírozás körülményének feltüntetése általános kötelezettség mindegy egyes kiadványon.[7]  Végül a Velencei Bizottság felfogása szerint az egyesülési jog korlátozása súlyosan aránytalan akkor, ha a törvénysértés szankcionálható a szervezet adminisztratív megszüntetésével, ráadásul egyszerűsített törlési eljárásban, vagyis kellő törvényi garanciák biztosítása nélkül.[8]

A Velencei Bizottság kritikájára reagálva, az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága június 8-án a T/14967/23. számon a T/14967. számú törvényjavaslathoz összegző módosító javaslatot terjesztett elő, a módosítások azonban érdemben nem orvosolják a Velencei Bizottság által felsorolt hibákat.  A módosító javaslat értelmében támogatásnak minősül jogcímétől függetlenül a közvetlenül vagy közvetve külföldről származó mindazon pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatás, amely egy adóévben egyenként vagy összesítve eléri az 500 ezer forintot.  A módosítás célja az, hogy az egy adóévben egy támogatóra számított, 500 ezer forintot el nem érő támogatási összeg alatti támogató személyes adatait ne kelljen nyilvánosságra hoznia a külföldről támogatott szervezetnek, ezért az említett összeghatár alatti támogatók a beszámolóban sem kerülnek név szerint feltüntetésre.

Ezzel a parlament orvosolni véli a Velencei Bizottság kifogását, miszerint az adatszolgáltatási kötelezettség sérti a magánélet sérthetetlenségéhez fűződő alkotmányos elvet.  Bár igaz az, hogy az 500 ezer forintot elérő támogatási összeg esetén az átláthatóság biztosításához fűződő érdek erősebb, mint a személyes adat megőrzéséhez fűződő magánérdek, ugyanakkor nem oldódik meg az a jogbizonytalansági probléma, hogy a törvény hatálya alá eső támogatások köre továbbra is magába foglal közvetlenül vagy közvetve külföldről származó bármely vagyoni juttatást.  A módosító javaslat szerint a törvény hatálya nem terjed ki a nemzetiségi szervezetekre sem.  E módosítással azonban a kivételezés problémáját a parlament nem megoldotta, hanem kiterjesztette.

A módosító javaslat szerzője elhagyja a civilszervezet nyilvántartásból való törlésének lehetőségét mint a külön törvény szerinti önálló szankciót.  Ez nem azt jelenti, hogy az ügyész ne kezdeményezhetné továbbra is a szankcionálást adott esetben törlésre irányuló javaslattal, összhangban a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény megfelelő szabályainak alkalmazásával.  Az egyesülési szabadság aránytalan korlátozásának problémáját továbbá a parlament alapvetően oly módon véli kiküszöbölni, hogy a módosító javaslat enyhít a törvény szigorán, amennyiben a külföldről támogatott szervezetek köréből való kikerülés már akkor is megvalósulhat, ha a szervezet egymást követő két adóév egyikében sem éri el az e törvény hatálya alá soroláshoz megállapított értékhatárt.

Az egyszerűsített törlés lehetőségét továbbá a módosító javaslat kizárja, amivel kétségtelenül csökkenti a jogbiztonság veszélyeztetését.  Nem született azonban megoldás a Velencei Bizottság azon alapvető kifogására, hogy az egyesülési szabadság aránytalan korlátozása, és ezzel összefüggésben önkényes megkülönböztetés valósul meg a bejelentési kötelezettség előírásával pusztán azon okból, hogy a bejelentés tárgyát képező támogatás külföldről származik.  Az a probléma is fennáll, hogy a külföldi finanszírozás körülményének feltüntetése általános kötelezettség mindegy egyes kiadványon, ami megbélyegzésre nyújt alkalmat.

Oktatói Hálózat

2017. június 13.

Kontakt: Deák Dániel
(ddeak53@me.com)
+36 (30) 9978241


[1] Vö. »the neutral label “organisation receiving support from abroad” used in the draft, placed in the context of a virulent campaign carried out by some Hungarian authorities against foreign-funded NGOs, risks to adversely affect their legitimate activities and may raise a concern of discriminatory treatment.«  Council of Europe Directorate of Communications, Press release – DC081(2017), 02.06.2017, Venice Commission on Hungarian law on foreign-funded NGOs: legitimate aims, but excessive obligations, disproportionate sanctions.

[2] L. a törvény 1. § (3)-(4) bekezdéseit

[3] ”The Venice Commission recommends to the Hungarian authorities that a public consultation involving all civil society organisations be conducted before the final adoption of the Draft Law.“  Council of Europe Directorate of Communications, Press release – DC081(2017), 02.06.2017.

[4] »34. Principle 7 of the Venice Commission-OSCE Joint Guidelines on Freedom of Association stipulates that “associations shall have the freedom to seek, receive and use financial, material and human resources, whether domestic, foreign or international, for the pursuit of their activities.  In particular, states shall not restrict or block the access of associations to resources on the grounds of the nationality or the country of origin of their source, nor stigmatize those who receive such resources.  This freedom shall be subject only to the requirements in laws that are generally applicable to customs, foreign exchange, the prevention of money laundering and terrorism, as well as those concerning transparency and the funding of elections and political parties, to the extent that these requirements are themselves consistent with international human rights standards”.«  European Commission for Democracy through Law (Venice Commission), Preliminary opinion on the draft law on the transparency of organisations receiving support from abroad, CDL-PI(2017)002; Joint Guidelines on Freedom of Association, Study no. 706/2012 OSCE/ODIHR Legis-Nr: GDL-FOASS/263/2014, 17 December 2014.

[5] Vö. 1. § (2) bekezdés: „E törvény értelmében támogatásnak minősül jogcímétől függetlenül a közvetlenül vagy közvetve külföldről származó mindazon pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatás, amely …“; »43. Lastly, the expression, in Article 1(2) of the Draft Law, “directly or indirectly” is not completely clear.«  European Commission for Democracy through Law (Venice Commission), Preliminary opinion on the draft law on the transparency of organisations receiving support from abroad, CDL-PI(2017)002.

[6] ”51. Disclosing the identity of all sponsors, including minor ones, is, however excessive and also unnecessary, in particular with regard to the requirements of the right to privacy as enshrined under Article 8 ECHR.“

[7] »54. The Venice Commission is, therefore, of the opinion that the obligation to use the formula “organisation receiving support from abroad” in all press products and publications produced by the relevant organisation should be removed from the Draft Law.«  European Commission for Democracy through Law (Venice Commission), Preliminary opinion on the draft law on the transparency of organisations receiving support from abroad, CDL-PI(2017)002.

[8] ”60. Last but not least, the Draft Law provides for a simplified procedure without adequate safeguards, designed by the 2011 Act CLXXV for basic breaches, i.e. where an NGO is dissolved without successor (Section 2B(2) a) of the Act CLXXV) or it has no assets (Section 2B(2) b)).  The Venice Commission recalls that dissolution of an organisation should only be used as a measure of last resort in cases when the organisation engages in serious misconduct or lends itself to bankruptcy or long-term inactivity.“  European Commission for Democracy through Law (Venice Commission), Preliminary opinion on the draft law on the transparency of organisations receiving support from abroad, CDL-PI(2017)002.

One comment

Vélemény, hozzászólás?