Beszámoló a PDSZ közép-magyarországi szervezete horányi nyári táborának egy napjáról
Az OHA, a CKP és a Tanítanék mozgalom „Semmit rólunk nélkülünk!” projektjének (Hatékony részvétel a szakpolitikák formálásában – a részvételi demokrácia kívánatos intézményrendszere az oktatásügy példáján) szervezőiként vettünk részt a szakszervezet nyári táborának harmadik napján. Örömmel láttuk, hogy a meghívott szakszervezeti és önkormányzati tisztségviselők számos példát hoztak arra, hogy a szakszervezeti tagok, a lakosság és a társadalmi szervezetek fellépése érdekeik védelmében sokak által nem várt pozitív eredményekkel járt. Ezek közül emelünk ki néhány példát.
Délelőtt Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke elmondta, hogy a béremelésért folytatott sikeres sztrájk nyomán 4000 új taggal és 40 alapszervezettel bővült a szervezet. A szakszervezet vezetése helyesen ismerte fel a tagság elégedetlenségét és nagy sztrájkhajlandóságát. Az alapszervezeteket aktivizálja, hogy a befizetett tagdíjak 50%-ából gazdálkodhatnak, közösséget erősítő programokat szervezhetnek. Tagnyilvántartásuk naprakész, a rendszeres tagdíjbefizetés például tartós bankkártyás levonási engedéllyel történik, belső pénzügyi rendszerük átlátható és kevéssé bürokratikusan szabályozott.
Délután Temesvári Szilvia, Terézváros önkormányzatának alpolgármestere a kérdésekre adott válaszaiban átfogó képet nyújtott a lakosság részvételére alapozó területfejlesztési önkormányzati munka feltételeiről. Szilvia a 2019–2024-es önkormányzati ciklusban azért dolgozott, hogy„Terézváros zöldebb, a hatodik kerületiek élete fenntarthatóbb, az önkormányzat működése környezettudatosabb és demokratikusabb legyen, a döntések a lakosság és a társadalmi szervezetek bevonásával szülessenek”. A társadalmi szervezetek, köztük újdonságként a szakszervezetek, támogatására is olyan pályázatokat írtak ki, amelyek ezen szervezetek működését, fennmaradását nem csak projekt-alapon szolgálták. Szilvia az elmúlt ciklusban mintegy 300 projektet gondozott. A lakosságot a Covid-járvány alatt online kérdőíveken kérdezték az éghajlatváltozás általuk érzékelt változásairól azért, hogy az érintettek igényeit is figyelembe vevő akciótervet készíthessenek a klímaváltozás hatásainak enyhítésére. A jól látható eredményekkel járt zöldítési program alakítása során is az érintett lakosok igényeiből indultak ki. Ezeken a fejlesztési területeken viszonylag egyszerűbb volt az érintettek részvételét biztosítani, mert nem kellett a polgármesteri hivatal szigorúan szabályozott munkarendjéhez igazodni, szervezeti egységeivel koordinálni. A közbeszerzési törvénynek köszönhetően a beszerzéseknél általános probléma, hogy amennyiben a magasabb minőségű munkát ígérő céget szeretné a testület választani, de annak ajánlata drágább, akkor nehéz a közpénz herdálásának vádja ellen védekezni. Ebben a ciklusban Temesvári Szilvia alpolgármesterként az oktatásért, civil ügyekért és egyházi kapcsolatokért felel, és Terézvárosi Szakszervezeti Napról álmodik.
A civil szervezetekben is tevékenykedő Töplerné Szaszkó Andrea, Göd város önkormányzati képviselője arról számolt be, hogyan sikerült megakadályozni, hogy az augusztus 20-ai, 5000 főre tervezett önkormányzati ünnepséget a védettséget élvező Erzsébet-ligeti lápréten tartsák. A Göd-Ért Egyesület két önkormányzati képviselője számos módon támogatta a rendezvény helyszíne ellen tiltakozó lakosságot. Részt vettek az erre a célra alakult akciócsoport munkájában, ami QR-kódos röplap osztással segítette az aláírásgyűjtést a „Ne tartsanak tömegrendezvényt a gödi Erzsébet-liget és lápréten!” petícióhoz, rendkívüli testületi ülést hívattak össze, rákérdeztek az engedélyeztetésre a zöld hatóságnál és a katasztrófavédelemnél, sajtóközleményt adtak ki, és a produkciós irodának, valamint a szereplést vállaló társulatnak is írtak, hogy támogassák a helyszínváltozást. Valószínűleg e sok szálon futó tiltakozás hatására a polgármester indoklás nélkül megváltoztatta az ünnepség helyszínét. Andreáék elérték, hogy egyre több lakos látogassa az önkormányzati testület üléseit, amiknek ők biztosítanak nyilvánosságot a világhálón. Úgy gondolják, hogy nem az érvek, hanem csak a nyilvánosság és a lakosság megmozdulása segít célt érni egy-egy ügyben.
A délután második felében mi is bemutattuk „Semmit rólunk nélkülünk!” projektünket, aminek az a célja, hogy az érintett egyének és társadalmi szervezetek minél pontosabban fogalmazzák meg, hogy mire van szükségük ahhoz, hogy hatékonyan és értelmesen tudjanak részt venni a rájuk vonatkozó döntések, szakpolitikák alakításában. Úgy gondoljuk, hogy a civil törvény hatálya alá tartozó oktatási szakszervezeteknek nem pusztán a bérharc és a munkavégzés megfelelő fizikai feltételeinek kiharcolása tartozik a feladatai közé, de abban is képviselniük kell többek közt az oktatásban dolgozók érdekeit, hogy az iskola életét milyen szabályok alakítják, a tanárok mit és hogyan oktathatnak, azaz befolyással kell rendelkezniük az oktatáspolitikára is. Ezzel a gondolattal a hozzászóló szakszervezeti tagok egyetértettek.
Este hat és fél nyolc között a Tilos Rádió „A tudás (és a) hatalom” című műsorában Lőrincz Viktor (ADF) moderálásával számos áramszünettel tarkítva, de újra végigbeszéltük a nap témáit és tapasztalatait. Az adás címe: „Áramszünet Horányban – Szakszervezeti és civil érdekvédelmi adás”
Pásztor Erzsébet ‒ Monoriné Papp Sarolta
A kép forrása: https://www.royalgazette.com/