Magyar kultúrpolitikai nap Berlinben Október 12-én a Berlini Művészeti Akadémia (Akademie der Künste, Berlin), az Akadémiák Európai Szövetsége (European Alliance of Academies) és német Szövetségi Állampolgári Oktatási Hivatal (Bundeszentrale für politische Bildung) szervezésében magyar kultúrpolitikai napot szerveztek a Művészeti Akadémia hanseatenwegi központjában a fenti címmel. A program a magyar uniós …
Semmit rólunk nélkülünk ‒ második oktatáspolitikai beszélgetés „Semmit rólunk nélkülünk” című projektünk második beszélgetésében oktatáskutatók részvételével azt szeretnénk áttekinteni, hogy a rendszerváltástól napjainkig milyen változásokon ment keresztül hazánkban a társadalmi részvételt, az érdekegyeztetést és az oktatáspolitikai döntések szakmai megalapozottságát szolgáló intézményrendszer. Résztvevők: ‒ Bajomi Iván oktatásszociológus, OHA ‒ Lannert Judit …
A „Semmit rólunk nélkülünk!” projekt első beszélgetésének harmadik kérdéscsoportja arra vonatkozott volna, hogy milyen értékeken alapulhat egy széleskörű egyetértést élvező, sikeres oktatáspolitika. Az elhangzottak alapján az önkényesség kiküszöböléséhez, a bizalom megteremtéséhez és az együttműködési kultúra kialakításához ezek az alapvető értékek: a szabályok betartása, a megbízhatóság, a nyíltság, a szavahihetőség és …
A „Semmit rólunk nélkülünk!” projekt első beszélgetésében az oktatáskormányzás globális trendjeiről a kutatók, Halász Gábor, Radó Péter és az aktivista szakértő, Udvarhelyi Tessza mondták el véleményüket. Rámutattak, hogy az egyre sokrétűbbé váló társadalmi problémák előbb vagy utóbb rákényszerítik a döntéshozókat az érintett társadalmi csoportok bevonására, a csoportok tagjait pedig a …
„Semmit rólunk, nélkülünk!” Az első beszélgetés videofelvétele, 2024. 09. 24. → → →
Beszélgetések az oktatáskormányzás társadalmasításáról Online beszélgetéssorozatunk alapkérdése, hogy a jó kormányzás érdekében milyen partnerkapcsolatokra lenne szükség az oktatásban érintettek között, és hogyan lehet ezt megvalósítani. Megbeszéljük, hogy miként nyílhat lehetőség a különféle részérdekek, csoporttörekvések megfogalmazására, a döntési folyamatok társadalmasítására helyi szinten, hogyan lehet érvényesíteni a részvételiség modelljét az oktatási, nevelési …
A nyilvánosság Krusovszky Dénes „Háborús viszonyok” című, a Magyar Narancs augusztus 29-i számában megjelent írásából értesülhetett arról a méltatlan és eljárási hibákat sem nélkülöző folyamatról, amelynek végén a neves ruszista, Hetényi Zsuzsa professor emeritusi jelölését az ELTE Szláv és Balti Filológiai Intézete – orosz szakos HÖK képviselők kezdeményezésére, a professzor …
A közelmúltban bejelentették az alapkutatásokat támogató pályázati rendszer gyökeres átalakítását. Az évtizedek óta működő, minden alulfinanszírozottsága ellenére a hazai alapkutatások támogatásában oroszlánrészt vállaló, egykor a legnevesebb európai kutatástámogató szervezetek által is elfogadott bírálati rendszert működtető Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) megszűnik, és helyét egy, látszólag az európai tudománytámogatási rendszer legkompetitívebb, …
Ez év tavaszán közleményben adta hírül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, hogy tanárképző kart hoz létre, amelynek keretében felmenő rendszerben 15 féle óvodapedagógus, tanító és tanárszakos képzést kívánnak elindítani 1300 hallgató számára, igen jelentős anyagi források felhasználásával. A képzési kínálatban kitüntetett helyen szerepelnek majd a nemzeti identitás kialakításában fontos szerepet játszó …
