Tüntetés a Klubrádióért – Gács Anna

Print Friendly, PDF & Email

Egyetemi oktató vagyok. Mit érdekelne engem az egyetem maga? Tegnapelőtt nyugdíjazták pár tucat kollégámat, de miért izgat ez engem, miért nem foglalkozom inkább szakmai kérdésekkel?

Újságíró vagy. Mit érdekelne téged az újságírás maga? Törődj inkább a szakmáddal, és ne rágódj rajta túl sokat, hogy a közmédiából kirúgtak már mindenkit, aki a szakmájával törődött.

Alkotmánybíró vagy, mit érdekelne téged az alkotmány maga.  Ne tanulmányozd, és ne hivatkozz rá, ami tegnap benne volt, holnapra úgyis elfelejtheted.

Kedves barátaim, attól félek, ezek a mondatok nemcsak kormányzati óhajok, hanem egyre inkább közvélekedések. Abban a kultúrában, mely egyre élesebb kontúrokkal rajzolódik ki előttünk, a szakmaiság értelme olyannyira leszűkül, hogy önmaga paródiájává válik. A civil szerveződés pedig valamiféle hobbitevékenység jellegét ölti magára. Ne áltassuk magunkat, ez a jelenség nem új keletű, s nem is írható csupán az Orbán-kormány számlájára.  Az elmúlt évtizedekben a politika a civil kezdeményezéseket prédának tekintette, a szakmai függetlenséget pedig csak a másik oldalon várta el. És bizony, az értelmiség és a civil világ sem tett elég erőfeszítést, hogy ez ne így legyen. Nagyon is kapóra jött ez új urainknak. Mindent megtettek és megtesznek, hogy gyanúba keverjék vagy bagatellizálják a szakmaiságot és a civil aktivizmust, a demokrácia fontos pilléreit. Ennek a kurzusnak az ideálja az az állampolgár, aki élesen szétválasztja magában a szakembert, a magánembert és a civilt, aki gépiesen elvégzi agyonszabályozott munkahelyi feladatát, aztán szalad haza a családi kiskertet művelni. Kádárista ideál ez, kivéve, hogy most a kiskertért is regisztrációs díjat kell fizetni.

Orbán Viktor munka alapú társadalma a lehajtott fejek társadalma, a szűklátókörűségé és a közönyé.

Én azonban nem tudom és nem is akarom elválasztani a munkámat a munkám körülményeitől. Én nem veszem némán tudomásul, ha kollegáimat, kiváló tudósokat és tanárokat az eszetlen pénzkivonások miatt egyik napról a másikra lapátra teszik. Én nem tudom és nem is akarom megmondani, hogy vajon a tanári énem, az állampolgári énem vagy a női énem undorodik, hallván, hogy munkahelyemen 18 éves lányokat alig idősebb, de fényévekkel nagyobb hatalmú diáktársaik szexuális használhatóságuk szempontjából listázzák. Közös ügyeink ezek, közösen kell beszélnünk róluk és közösen kell megálljt parancsolnunk.

Amikor a kormány törvényes és törvénytelen eszközök között nem válogatva próbálja felszámolni a független sajtót, akkor a polgároknak gúnyolt alattvalókat akarja megakadályozni benne, hogy közösséggé váljanak. Az Oktatói Hálózat tagjai nem azért gondolták fontosnak, hogy ma itt valaki képviselje őket, mert vallomást szeretnének tenni rádióhallgatási szokásaikról. Hanem azért, mert tudják, tudjuk, hogy a szakmai és civil mozgalmak csak akkor érhetnek el bármit is, ha létezik független média, mely paranoia és kisajátítás nélkül számol be a tevékenységükről. A normalitás világában erre persze a közmédia is hivatva volna, de hol vagyunk mi a normalitás világától. A nagyvilágban a sajtót gyakran vádolják azzal, hogy a közönség kegyeiért folytatott versengésben ügyeket felfúj, fontosabbnak tünteti fel őket valódi jelentőségüknél. Nos, az unortodox magyar közmédiát nem érheti ez a vád. Épp ellenkezőleg. Ha tudósít bennünket érdeklő eseményekről, civil akciókról és tömegtüntetésről, egyetemfoglalásról vagy hajléktalanok és aktivisták közös házfoglalásáról – ha tehát egyáltalán beszámol róluk, rögtön elmagyarázza azt is, miért nem fontosak.

Azért kell kiállnunk a független média mellett, mert azt használva, ismétlem, használva, lehetünk csak képesek rá, hogy a szanaszét felbukkanó gondokat és sérelmeket közös ügyekké formáljuk. Az új közösségek létrejöttéhez elengedhetetlen az országos független sajtó. A közelmúltban láthattuk és hallhattuk, hogy a civil világban, szociális és kulturális szervezetekben, az utcán és az egyetemeken elkezdődött valami, ami ellentétes a közöny terjedésével: a demokrácia újraszervezése és a szolidaritás megerősítése. Ezek a mi ügyeink, és nem hagyjuk, hogy gyanúba keverjék vagy lekicsinyeljék őket.


Vélemény, hozzászólás?