Balog Zoltán és a gender-szak

Az Oktatói Hálózat nyilatkozata

Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter nemrég nőnapi beszédet mondott a Magyar Nők Uniója nevű civil szervezet „Nőként élni jó!” című rendezvényén. A „konferencia” tudományosságát a jól megválasztott helyszín, a Magyar Tudományos Akadémia volt hivatva garantálni. A miniszter beszédében sommás véleményt fogalmazott meg egy most induló, új mesterképzésről: „…mi visszautasítjuk a társadalmi nemeket, mi a nemi szerepeket kutatjuk.”

Balog miniszter és szerzőtársai publikációiról még nem hallottunk ebben a témában, de nagy érdeklődéssel várjuk, hogy kutatási eredményeiket valamelyik hazai vagy nemzetközi tudományos folyóiratban közzé és megvitathatóvá tegyék.

Balog Zoltánt egyelőre azonban nem tudósként, hanem miniszterként ismerjük. Olyan miniszterként, aki azt hiszi, két odavetett mondattal érvényteleníteni lehet egy a nemzetközi tudományos életben évtizedek óta elfogadott kutatási területet, amelyet több mint 900 egyetemen ‒ köztük a legjobbakban ‒ oktatnak a világban. Balog miniszter azt is hiszi, hogy csak egy kis kormányzati akarat kell ahhoz, hogy új tudományok keletkezzenek, amelyekre mindjárt egyetemi szakot is lehet alapozni – ilyen lenne a kormányzat által megálmodott családtudományi képzés – alkalmasint gyorsított akkreditációs folyamattal.

A tudományok történetéből sok olyan példát ismerünk, amikor politikusok erővel próbáltak érvényt szerezni dilettáns, politikai-ideológiai töltésű ötleteiknek a tudományban. Hatalmi erővel és korrupcióval természetesen ideig-óráig el lehet torzítani a tudomány és az egyetem belső világát, de hosszú távon nem lehet átrendezni azt. Hogy mi tudomány, és mi nem az, azt a világon mindenütt a tudományos közösség tagjai döntik el. Még a magyar alaptörvény is kimondja, hogy: „Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.” (Alaptörvény X. cikk/2.)

Eredményes, kreatív tudomány nem létezhet kutatási szabadság nélkül, hatékony felsőoktatás nem létezhet egyetemi autonómia és független akkreditáció nélkül.

Balog Zoltánnak és a Magyar Nők Uniójának pedig szíve-joga, hogy azt gondolja: „Nőként élni jó!”


thinking3

Mi lesz veled, értelmiség?

Az Oktatói Hálózat „Mi lesz veled, értelmiség?” című vitasorozata a magyar értelmiség, közelebbről egyes veszélyeztetett értelmiségi szakmák, egyetemi és akadémiai közösségek helyzetét tekinti át.

Az orvosvita (2016. 10. 24.) videofelvétele:

Készítette: Lukács András


thinking2

Mi lesz veled, értelmiség?

Az Oktatói Hálózat „Mi lesz veled, értelmiség?” című vitasorozata a magyar értelmiség, közelebbről egyes veszélyeztetett értelmiségi szakmák, egyetemi és akadémiai közösségek helyzetét tekinti át.

A Filozófusvita, a Történészvita, a Közgazdászvita, a Jogászvita, a Pedagógusvita és a „Mi lesz veled, Egyetem?” című vita után az orvosi szakma gyakorlásának hazai feltételeivel, az egészségügy helyzetével és kilátásaival foglalkozunk.

ORVOSVITA 2016

2016. OKTÓBER 24, HÉTFŐ, 17H

ELTE BTK Gombocz Zoltán terem
1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A. fszt.47.

MEGHÍVOTTAK:

DR. ÁLMOS PÉTER pszichiáter, „1001 orvos hálapénz nélkül”

DR. GYŐRFFY ZSUZSA szociológus

DR. HEGEDŰS ZSOLT ortopéd sebész, a RESZASZ alelnöke

DR. KINCSES GYULA egészségügyi szakértő

DR. KOVÁCSY ZSOMBOR egészségügyi szakjogász

DR. LÉNÁRD RITA belgyógyász, „1001 orvos hálapénz nélkül”

DR. LOVAS ANDRÁS aneszteziológus, „1001 orvos hálapénz nélkül”

DR. NAGY PÉTER sebész, orvos-igazgató, János kórház

DR. SÁNDOR JUDIT jogász, CEU

DR. WELTNER JÁNOS sebész főorvos, SE I. Sebészeti klinika  

MODERÁTOR:

DANÓ ANNA szakújságíró

 

PROGRAM:

1. Orvosnak lenni a mai Magyarországon (pódiumbeszélgetés)
Résztvevők: dr. Álmos Péter, dr. Lénárd Rita, Győrffy Zsuzsa, dr. Sándor Judit

  • Az orvosi identitás és az orvosi szerepek változásai az elmúlt 50 évben
  • A magyar orvosképzés és orvostovábbképzés állapota
  • Az orvos és a beteg(társadalom) viszonyának változásai
  • Veszélyeztetett orvosok: túlterheltség, stressz, betegségek, kiégés, korai halálozás

2. A magyar egészségügy helyzete, az orvosi szakma gyakorlásának intézményes akadályai
Előadó: dr. Weltner János

  • Melyek a magyar egészségügy legfontosabb problémái?
  • Milyen folyamatok eredményeként alakult ki a jelenlegi válságos helyzet és mi tette az utóbbi években különösen törékennyé a magyar egészségügyi rendszert?

3. Kik és hogyan tehetik jobbá az egészségügy és az orvosok helyzetét Magyarországon? Felelősségek,cselekvési perspektívák, kitörési pontok (pódiumbeszélgetés)
Résztvevők: dr. Hegedűs Zsolt, dr. Kincses Gyula, dr. Kovácsy Zsombor, dr. Lovas András, dr. Nagy Péter, dr. Weltner János

  • Milyen kormányzati intézkedésekre volna szükség a magyar egészségügy válsághelyzetének kezelésére?
  • Hogyan értelmezhető az egészségügy aktuális állapotában az orvosok egyéni és kollektív felelőssége? Mit vár a társadalom az orvosoktól?
  • Milyen támogatást várnak az orvosok a társadalomtól, az állampolgároktól?
  • Mi a feladatuk a szakmai érdekvédelmi szervezeteknek?

 

Szeretettel vár minden érdeklődőt az Oktatói Hálózat!

Letölthető szórólap ⇒⇒⇒

Facebook-esemény: https://www.facebook.com/events/293335511053259/


Az Oktatói Hálózat nyílt levele minden egyetemi polgárhoz

Az Oktatói Hálózat mint a magyar felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók autonóm szerveződése, kötelességének tartja, hogy felemelje szavát, amikor az oktatás értékeit látja veszélyben. Ezért kell megszólalnunk most is, amikor a migránsoknak nevezett, háborús övezetekből menekülő emberek ellen folyó uszítás elképesztő méreteket öltött hazánkban.

A menekültellenes kampány a gyűlölködés tüzét élesztgeti az emberekben, és ezzel robbanásveszélyes helyzetet teremt az oktatásban is. A felnövekvő nemzedékek gyűlöletre nevelése aláássa az ország jövőjét. Magyarország ereje mindig a befogadásban volt, a magyar nép és a magyar nyelv már régen eltűnt volna a Kárpát-medencéből, ha nem fogadjuk be az érkezőket. Tudjuk, hogy Magyarország gazdasági és politikai lehetőségei korlátozottak és hogy a menekültek befogadására közös európai, illetve nemzetközi megoldásokat kell találni. Azonban az orvosi segítséget, az élelmet és az ideiglenes hajlékot, akárcsak a menekültekkel szembeni emberséges és tiszteletteljes bánásmódot a magyar államnak addig is biztosítania kell.

A magyar oktatás különböző szintjein az általános iskolától kezdve az egyetemekig már mindenütt jelen vannak a hazájukat elhagyni kényszerült családok gyermekei, a felsőoktatásban pedig több ezer külföldi diák tanul ösztöndíjjal vagy a saját költségén. Egyetemeinken külföldi tanárok is oktatnak. A nyugodt, tárgyszerű oktatómunka, az oktatáshoz feltétlenül szükséges megértő és emberi tanár-diák viszony megőrzése érdekében nem engedhetjük be az oktatási intézmények falai közé az idegenellenességet, az idegenek ellen hazug érvekkel folytatott uszítást. Ezért arra kérjük a felsőoktatási intézmények oktatóit, hogy eddigi gyakorlatuknak megfelelően, a megváltozott körülmények ellenére se tegyenek különbséget diákjaik között azok származása szerint, és semmilyen módon ne engedjék be a gyűlölet eszméit az egyetem falai közé. A diákokat pedig arra kérjük, hogy oktatási intézményükben egyenrangú partnerként szóljanak minden diáktársukhoz, egyformán segítsék minden rászoruló társukat, és otthon, családjuk körében vagy baráti társaságukban is ezt az eszmét képviseljék, ne hagyják, hogy az idegenek iránti gyűlölet beférkőzzön a szívükbe.

Oktatói Hálózat

 


Az Oktatói Hálózat felhívása

Csatlakozzanak az egyetemek is az iskolák egyórás tiltakozásához!

2016. március 30-ára a Tanítanék mozgalom egyórás tiltakozási akciót hirdetett a tanítás szabadságáért. A polgári engedetlenségi akció célja, hogy radikális irányváltásra kényszerítse az oktatási kormányzatot, amelynek szakmailag megalapozatlan, korszerűtlen és túlcentralizált oktatáspolitikája kaotikus helyzetet, működésképtelenséget, a gyerekek és a tanárok számára elviselhetetlen terheket és minőségromlást eredményezett a közoktatásban.

Az Oktatói Hálózat már korábban támogatásáról biztosította a Tanítanék mozgalom és a Civil Közoktatási Platform követeléseit, amelyekhez mi is csatlakoztunk az Oktatók 5 pontjával. Most a március 30-i polgári engedetlenségi mozgalomhoz való csatlakozásra hívjuk fel a felsőoktatási intézményeket, az ott dolgozó oktatókat és a hallgatókat is.

Kérjük kollégáinkat, hogy március 30-án a helyi lehetőségeknek megfelelően szervezzenek szolidaritási akciót saját intézményükben!

  • Reggel 8 és 9 óra között szervezzenek villámcsődületet az intézmény bejáratánál vagy udvarán, és ott olvassák fel a CKP 12 pontját valamint az OHA 5 pontját.
  • A nap során tartsanak fórumokat az egyetemeken, ahol oktatók és hallgatók megvitatják a közoktatás és a felsőoktatás helyzetét és követeléseit.
  • Az oktatók a nap során tartott óráik alatt tartsanak rövid polgári engedetlenséget, „szolidaritási csendet”: az óráik alatt néhány percig szüntessék be az oktatást.
  • Ha másra nincs lehetőség, akkor jelenlétükkel támogassák valamely közoktatási intézmény előtt a reggel 8 és 9 között tartandó polgári engedetlenségi akciót, és jelezzék, hogy a felsőoktatás is hasonló nehézségekkel küzd, mint a közoktatás!

Javasoljuk azt is, hogy március 30-án ismét hordjunk kockás inget!

Budapest, 2016. március 24.


Az Oktatói Hálózat 2016. márciusi hírlevele

A Hírlevél letöltése ⇒⇒⇒

hirfej

Az Oktatói Hálózat, csatlakozva a Civil Közoktatási Platformhoz a következő követeléseket fogalmazta meg a felsőoktatással kapcsolatosan:

1. Nyitott, befogadó, a társadalmi mobilitást elősegítő felsőoktatást!

Véget kell vetni a felsőoktatásba való bejutást tudatosan szűkítő oktatáspolitikának. Magyarországnak hosszú távon is be kell tartania a diplomások arányára vonatkozó európai vállalását. Vissza kell vonni egyes szakok diszkriminációját, fizetőssé tételét.

2. Autonómiát, minőséget!

Helyre kell állítani az egyetemi oktatás és a kutatás autonóm működésének garanciáit, meg kell szüntetni a kancellár és a konzisztórium intézményét.

Az oktatók minősítéséhez a jelenlegi, esetleges és önkényes kritériumok helyett szakmailag megalapozott, új szempontokat kell kidolgozni.

A minőségbiztosítási szabályozásnak minden intézmény és minden képzés tekintetében érvényt kell szerezni.

3. Európai szintű oktatásfinanszírozást!

Az oktatás költségvetési támogatását fel kell emelni legalább a GDP 6%-áig, ezen belül a felsőoktatásét 1%-ig.

4. Tisztességes béreket!

Az oktatók, kutatók és az őket segítő dolgozók fizetése minden kategóriában érje el legalább a visegrádi országok átlagát.

5. Társadalmi párbeszédet!

A felsőoktatás és a kutatás feltételeit meghatározó minden kérdésben legyen szava az érintettek szakmai és érdekvédelmi szervezeteinek.

SEMMIT RÓLUNK NÉLKÜLÜNK!

kocka

A Hírlevél letöltése ⇒⇒⇒