Kedves Barátaim! Kedves oktatók, hallgatók, diákok, s mindazok, akik egykor valamilyen iskolában bizonyítványt szereztek!
Ti valamennyien tudjátok, hogy egy bizonyítvány megszerzése bizony nagy munka, akár szakmunkás bizonyítványról, akár érettségiről, akár diplomáról vagy akár doktori fokozatról van szó. Nagy munka, de nagy öröm is egyben, hiszen a saját teljesítményünknek örülhetünk a végén. Tartozunk az önbecsülésünknek is azzal, hogy saját munkánkkal érdemeljünk ki különböző címeket. Anélkül ugyanis az egész csak egy papír, ami mögött nincs valós teljesítmény. S akinek csak ennyije van, az annyit is ér!
A Magyar Köztársaság elnökének kisdoktorijáról csütörtökön kiderült, hogy a dolgozat nagy része plágium. Vagyis nincsen mögötte valós teljesítmény, hacsak a hibás helyesírással írt fordítást nem tekintjük annak. Bárki, aki valaha is valamilyen bizonyítványt szerzett, vagy éppen ezen dolgozik, joggal teheti fel a kérdést: mennyit ér ez a teljesítmény? Mennyit ér ez az ember? Mennyit ér a legfőbb közjogi méltóság ma Magyarországon? Mennyit ér ma Magyarország, ha ez jutott neki?
A miniszterelnök tegnap azzal védte a védhetetlent, hogy kijelentette: a köztársasági elnök személye sérthetetlen. Modern demokráciákban azonban nincs senki, aki sérthetetlen lenne! A demokrácia egyik alapelve az, hogy a törvények mindenkire vonatkoznak és mindenki felelősségre vonható. Nincsenek egyenlők és még egyenlőbbek! Ha a köztársasági elnök sérthetetlen, akkor ez azt jelenti, hogy mi már nem is élünk demokráciában. Vagy legfeljebb valamilyen unortodox változatában, ahol szabad lopni, csalni és hazudni.
A felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók autonóm szerveződése, az immár 264 tagot számláló Oktatói Hálózat az alábbi nyilatkozattal fejezte ki állásfoglalását:
Az Oktatói Hálózat tagsága megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy a Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsa és Szenátusa a tudományos munka tisztessége mellett tette le voksát, és meghozta azt a döntést, amit nyilatkozatunkban mi is sürgettünk: plagizálás miatt megfosztotta Schmitt Pált doktori címétől.
Megrökönyödve tapasztaljuk azonban, hogy a köztársasági elnök továbbra is tagadja a plágium nyilvánvaló tényét, és újabb hazugságokkal, inszinuációkkal tetézi azt. Hamis információkkal félrevezeti a felsőoktatás ügyeiben járatlan közvéleményt, gyanút kelt az őt elmarasztaló tudományos testületek elfogulatlanságával kapcsolatosan. Ez a magatartás mélységesen felháborít minket. Schmitt Pál morálisan alkalmatlanná vált arra, hogy elnöke legyen az országnak, képviselje a nemzetet, benne mindazokat, akik tisztességes úton szerezték meg diplomájukat vagy tudományos minősítésüket.