Az Oktatói Hálózat „Merre tart a magyar felsőoktatás” című online vitasorozatának negyedik beszélgetésén azt vizsgáljuk, milyen következményekkel járt az egyetemek alapítványba szervezése, illetve az alapítványi egyetemek kiemelt finanszírozása.
A beszélgetésbe az alábbi zoom-linken lehet bekapcsolódni: https://us06web.zoom.us/j/85729325431
Facebook-esemény: EGYETEMEK ALAPÍTVÁNYI KÉZBEN | Facebook
Kiinduló kérdéseink:
- A European University Association (EUA) 2023-ban is közreadta jelentését az egyetemi autonómia európai állapotáról. Mivel a magyar helyzet az alapítványosítás miatt összehasonlíthatatlannak bizonyult a többi EU-országéval, ezért külön elemzést publikált rólunk. Melyek a legfontosabb európai trendek és ezekhez képest milyennek látja a jelentés a magyar helyzetet?
- Mi volt a kormányzat célja az alapítványosítással, és elérte-e azt?
- Hogyan változott az állam szerepe az alapítványosítást követően a felsőoktatásban?
- Van-e az államnak – akár formális, akár informális – befolyása a kuratóriumok és a szenátusok döntéseire? Valójában dereguláció vagy központosítás történt-e?
- Miben térnek el egymástól a fenntartói jogok az állami, egyházi és alapítványi egyetemek esetében?
- Milyen változások történtek az alapítványosított egyetemek finanszírozásában, és ez hogyan befolyásolta a belső viszonyaikat? Hogyan készültek és hogyan működnek a finanszírozási szerződések?
- Hogyan változott az egyetemek belső döntéshozatali rendszere, és milyen befolyással vannak erre a kuratóriumok?
- Milyen szerepet játszik az oktatásirányítás az egyetemek közötti erőviszonyok alakításában, a hallgatókért, oktatókért, állami és egyéb forrásokért folyó versenyben?
Moderátor: Klima László régész-nyelvész
Meghívottak:
- Babarczy Eszter kultúrtörténész
- Kádár-Csoboth Péter felsőoktatási szakértő
- Kováts Gergely oktatáskutató
- Heidl György filozófiatörténész
