Nincs hová hátrálni – vészhelyzetben az ELTE két kara

Nincs hová hátrálni – vészhelyzetben az ELTE két kara

Print Friendly, PDF & Email

A novemberben napvilágra került pénzügyi válsághelyzet következtében létszámleépítés kezdődött az ELTE Bölcsészettudományi és Természettudományi Karán. A két kar oktatóinak száma várhatóan összesen 50-70 fővel csökken, többségüket nyugdíjazással, más részüket sebtében összehozott teljesítménykövetelmények alapján fogják elbocsátani, még nem tudni, pontosan milyen megoszlásban. De bármelyik megoldásról legyen is szó, a kapacitáscsökkentés a két kar mérhető oktatási és kutatási teljesítményét tekintve indokolatlan és káros, több tanszék és képzési program felszámolásához vezet. Az alulfizetett és túlterhelt oktatók megtizedelése nemcsak nem méltányos, de nem is hatékony megoldás az egyetem problémáira. A létszámleépítés nem megoldja, hanem tetézi a karok problémáit, megnöveli a maradó oktatók amúgy is megemelkedett oktatási terhelését, és gyengébb oktatói és kutatói teljesítményt eredményez. Mindez a hallgatókat is sújtja, hiszen rövid távon elkerülhetetlenül rontja az oktatás minőségét.

Az ország egyik vezető egyeteme most azért kényszerül ismét létszámleépítésre, mert a kormány szisztematikusan alulfinanszírozza a felsőoktatást, és az elégtelen források elosztását úgy alakította, hogy az a minél olcsóbb tömegoktatás és mondvacsinált kutatási tevékenységek felé sodorja az intézményeket. Sem a minőségi oktatás, sem a minőségi kutatás alapvető feltételei nincsenek biztosítva a magyar felsőoktatásban. Ezzel a politikával a kormányzat – ahogy azt már a 2013-as leépítések kapcsán megállapítottuk – elérte, hogy „a felsőoktatás lebontását, az önfelszámolás visszafordíthatatlan, káros és méltatlan lépéseit maguk az intézmények hajtsák végre”.

Az Oktatói Hálózat követeli az ELTE vezetésétől a létszámleépítés felfüggesztését, és egy olyan új, felmenő rendszerben bevezetendő és konszenzuálisan elfogadott értékelési rendszer létrehozását, ami az oktatási és a kutatási teljesítményt egyaránt figyelembe veszi. A kormányzattól pedig követeljük a felsőoktatás finanszírozási rendszerének újragondolását – feltétlenül szakértők bevonásával és az érintettekkel történő érdemi egyeztetésekkel.

Azonnali lépésként követeljük a 2019 őszére tervezett képzési normatívaemelés előrehozását a 2018/19-as tanév második félévére és kiterjesztését minden évfolyamra.

2019. 01. 21.

 

Vélemény, hozzászólás?