Nagy Emília címkével jelölt bejegyzések

Igen, tanár vagyok! – Nagy Emília beszéde az OHA, a HAT és a Hívatlanul nevében március 15-én

Honfitársaim!

Igen, tanár vagyok. Egy magyar tanár. Sőt egy magyar magyartanár.

Talán éppen ezért különösen fontos nekem a magyar nyelv, az anyanyelvünk.

Vajon hogy lehetséges az, hogy saját hazánkban korlátozzák az anyanyelvünk használatát?

Már az is visszatetszést kelt bennem, hogy azt a minisztériumot, ahonnan az oktatást, egészségügyet, tudományt és a kultúrát irányítják, Emberi Erőforrások Minisztériumának nevezik. Az ember számomra ugyanis nem erőforrás, hanem társadalmi meghatározottságú szabad akaratú, erkölcsi lény. De hogy ezt ott másképp gondolják, mutatja, hogy még a szóhasználatot is szabályozzák dolgozóik számára.

Mert a szegénység ugyan nem hiányozna senkinek, de igenis hiányzik az a szegény szó, amit kerülniük kell.

Nem a kivagyi stadionok hiányoznak, hanem a szó, stadion, amely a görögből került nyelvünkbe, és eddig jó szolgálatot tett.

Mert a szó – jelentés. És a jelentés felelősség.

De nemcsak az EMMI tabuszavairól van szó, hanem sok más szavunkról is, amit megpróbáltak elvenni tőlünk az utóbbi években.

Nagyon hiányzik például a köztársaság szó, de még jobban hiányzik maga a KÖZTÁRSASÁG!

És újra értelmet kellene adnunk néhány magyar szónak, így például a „nemzeti” jelzőnknek. A nemzeti konzultáció, a nemzeti dohánybolt, a nemzeti együttműködés szókapcsolatok elferdítették a nemzeti szó jelentését. Pedig soha nem volt nagyobb szüksége a magyarságnak ‒ határon innen és túl ‒ a valódi nemzeti együttműködésre, a szavak legnemesebb értelmében.

TANÁR VAGYOK. Bízom a fiatalokban. Tudom, hogy a változást mindig az ifjúság hozza el.

Bízom abban, hogy a fiatalság megkezdi végre a valódi nemzeti együttműködést. És ezáltal megindulhat egy ERKÖLCSI FORRADALOM. Mert az a társadalom, amelyben több a kapzsiság és a hataloméhség, mint a szolidaritás, még nem érett a változásokra.

Morális változásra van tehát szükségünk.

A hatalom, a központi irányítás teret ad a csalásnak, az elnyomásnak; a törvénykezés eszközeivel elsorvasztja az emberi méltóságot. Szalmabábot csinál az állampolgárokból.

De nem a törvénykezés fogja kigyógyítani a társadalmat a bajból, hanem maga a nemzet.

A kiszolgáltatott, megnyomorított, éhező ember mindenekelőtt éhsége csillapítására gondol, nem gondolhat másra. És ha mi mindannyian csak a saját gondjainkkal vagyunk elfoglalva, nem halljuk meg a legelesettebbek jajszavát. Próbáljuk ki: a társadalmi szolidaritás élhetőbbé teszi az életet és nemesebbé teszi a nemzetet!

Tömörüljünk hát szervezetekbe, de egyénileg is emeljünk szót minden igazságtalanság ellen, adjuk vissza az összefogás, az együttműködés szavak valódi értelmét!

Mert mi állunk ott a katedrán, a színpadon és az esztergapadnál; mi vetünk és aratunk, és mi állunk majd a nemzet sírjánál is, de ha akarjuk, miénk lesz az új tavasz és az új élet.

A mai márciusi ifjak tisztán látják ezt.

De nem kell-e féltenünk a jövő generációit, amikor tisztánlátásról beszélünk?

Nem kell-e attól tartanunk, hogy az oktatás tönkretétele miatt már a közeljövőben seregnyi fiatal képtelen lesz önállóan gondolkodni?

És nem kell-e attól tartanunk, hogy az oktatás átalakítása felbecsülhetetlen károkat okoz a jövendő generációk műveltsége szempontjából?

TANÁR VAGYOK. Féltem a gyerekeket. Féltem őket a jövőjüktől: az éhezéstől, a méltánytalan megkülönböztetésektől és a tudatlan szolgaságtól. Mert bezárják előttük az emberi élet és a tudás kapuit.

És attól is félek, hogy nemzeti műveltségünk, közös kincsünk elvész.

Az ősz hajúak generációja még fejből idézi nemzetünk nagyjait, a digitális generációk is ismerik gondolataikat, de vajon a jövő generációinak mond-e majd valamit Petőfi, Katona, Vörösmarty szava?

„RABOK VOLTUNK.
M O S T A N Á I G !!!!!”

Mert „a nép hajdan csak eledelt kívánt,
Mivelhogy akkor még állat vala,
De az állatból végre ember lett
S az emberhez illik, hogy legyen joga
Jogot tehát, emberjogot a népnek,
Mert jogtalanság a legrútabb bélyeg
Isten teremtményén, és aki rásüti,
Isten kezét el nem kerülheti!…
S miért vagytok ti, kiváltságosok?
Miért a jog csupán tinálatok?”

Talán „a természet a szegényt maga arra szánta, hogy szülessen, éljen, dolgozzon, éhezzen, sanyarogjon és meghaljon? …
és aki száz meg százezert rabolt, bírája lészen annak, akit a szükség garast rabolni kényszerített.”

„Ez hát a Sors, és nincs vég semmiben?”

„Az nem lehet, hogy annyi szív……!”

„Itt a kezünk, nyujtsátok ki
Kezetek
Legyünk szemei mindnyájan
Egy láncnak
Szüksége van mindnyájunkra a
Hazának!”

„Előttünk egy nemzetnek sorsa áll
Ha ezt kivíttuk a mély süllyedésből
S a szellemharcok tiszta sugaránál
olyan magasra tettük, mint lehet,
akkor mondhatjuk ‒ térvén őseink
porához ‒ köszönjük élet áldomásidat,
ez jó mulatság, férfimunka volt!”

„És addig? Addig nincs megnyugvás, addig
folyvást küszködni kell, talán az élet munkáinkért
nem fog fizetni semmivel, de…”

„Lesz még egyszer ünnep a világon!”

„Lesz még egyszer szép a világ, lesz még Magyar Köztársaság!”

Tegyünk együtt érte!!!


„Az újságíró nem élhet a megtévesztés eszközével” – a MÚK levele az oktatási hálózatoknak

Állást foglalt a Magyar Újságírók Közösségének Etikai Bizottsága a Leövey Klára Gimnáziumba benyomuló Hír TV-riporter ügyében:

Hálózat a Tanszabadságért, Hívatlanul Hálózat, Oktatói Hálózat
Juhász Ágnes
Budapest

Tisztelt Juhász Ágnes!

Hozzánk intézett levelét megkaptuk, Etikai Bizottságunk annak tartalmát megismerte.

Etikai Bizottságunk alapelve az audiatur et altera pars, mivel azonban szervezetünknek Juhász Annamária nem tagja, így őt – egy etikai eljárás keretében – meghallgatni nem tudjuk.

Így csak az Önöktől kapott információkat ismerjük. Ezek alapján a Magyar Újságírók Közössége Etikai Bizottsága a Hír TV stábjának eljárását egyértelműen az alapvető etikai normákba ütközőnek találja, és azt elfogadhatatlanak tartja. Az újságíró nem élhet a megtévesztés eszközével, nem közölhet anyaggyűjtés közben sem ellenőrizetlen vádakat, és nem sértheti meg senki magánszféráját.

 

Budapest, 2014. december 18.

Üdvözlettel:

Mártonfi Benke Márta s.k.
a Magyar Újságírók Közössége
Etikai Bizottságának elnöke


Az OHA, a HAT és a Hívatlanul nevében

Nagy Emília beszéde a Parlament előtt – 2014. december 14.

Emberek!

Nem vadak, elmék vagyunk!

És ha elmék akarunk maradni, ne hagyjuk, hogy a kormány végérvényesen tönkretegye a magyar oktatási rendszert!

Ne hagyjuk, hogy az új költségvetéssel végveszélybe sodorja társadalmunk jövőjét!

 

Hoffmann Rózsa azt mondja, az oktatás átalakítása terén mindenben egyetértett Orbán Viktorral. Mi, iskolahasználók pedig azt mondjuk: – ez nem az oktatás átalakítása, hanem tönkretétele!

 

Orbán Viktor azt mondja: megóvják a családokat. Mi pedig azt mondjuk: elég lesz, ha nem bántják őket!

  • Ne vegyék el a szülő gyermekneveléshez való jogát!
  • Ne vegyék el a gyermek tanuláshoz való jogát!

 

Ez a rezsim leszállította a tankötelezettség határát 16 éves korra. Most pedig tömegeket akar kiszorítani a minőségi oktatásból.

  • Kiváltság lesz gimnáziumba járni.
  • Egy maroknyi szerencsés kerülhet csak a felsőoktatásba.
  • Két maroknyi kevésbé szerencsés egyszer használatos szakmunkás lehet.
  • Aki viszont egyáltalán nem szerencsés, az a 8. osztály elvégzése nélkül, a Híd-program után mehet egyenesen a híd alá!

Ez az oktatáspolitika tovább csökkenti a szegények felemelkedési esélyeit, és megpróbálja szembeállítani egymással az egyes társadalmi csoportokat.

De ez nem fog sikerülni, mert nem hagyjuk!

 

Ne hagyjuk, hogy iskolarendőrrel, drogteszttel vagy bármilyen fenyegetéssel megaláztatás érje gyermekeinket!

Ne hagyjuk, hogy elvegyék a gyerekkorukat!

Ne hagyjuk, hogy gondolkodó elmék helyett megfélemlített, elbutított szolgákat neveljenek gyermekeinkből!

 

El a kezekkel a tanítványainktól!

El a kezekkel a gyermekeinktől és az unokáinktól!

 

Fogjunk össze a jövőért, a demokráciáért!

Fogjuk össze a civil szervezeteket, alapítsunk újakat, dolgozzunk együtt!

 

Legyen

SZABADSÁG az oktatásban és a nevelésben,

EGYENLŐSÉG az esélyekben,

TESTVÉRISÉG A SZÍVEKBEN!


Etikai vétséget követett el Juhász Annamária, a Hír TV riportere

(ÁLLÁSFOGLALÁS)

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége
Etikai Bizottsága

A MÚOSZ Etikai Bizottsága B. eljáró tanács (elnök: László Zsuzsa, tagok: Bubryák István, dr. Halák László) megtárgyalta 27.41205 sorszám alatt nyilvántartott, a Hálózat a Tanszabadságért, a Hívatlanul Hálózat és az Oktatási Hálózat képviseletében JUHÁSZ ÁGNES 2014. december 5-én érkezett panaszát a Hír Tv 2014. december 2-i adásra való megkísérelt forgatással a riporter, Juhász Annamáriának magatartása miatt.

A MÚOSZ Etikai Bizottságának „B” eljáró tanácsa ÁLLÁSFOGLALÁSA

Juhász Annamária, a Hír Tv riportere a 2014. december 2-i adásra való megkísérelt forgatással megsértette a MÚOSZ Etikai kódexe 2.1-3 pontját.

Miután Juhász Annamária nem tagja a MÚOSZ-nak, így az Etikai Bizottság elítélő határozatot nem hozhat, csak állásfoglalásában hívhatja fel a közvélemény figyelmét, hogy a bepanaszolt szakmai-etikai vétséget követett el.

INDOKLÁS

A MÚOSZ Etikai Bizottsága „B” eljáró tanácsa a panaszos és a bepanaszolt tárgyalásra való beidézése nélkül, a vitatott média-műsorszám megtekintését követően, a panaszban leírt magatartást a MÚOSZ Etikai Kódexébe ütköző cselekedetnek ítélte meg.

A MÚOSZ Etikai Bizottsága „B” eljáró tanácsa megállapította, hogy a bepanaszolt újságírói tevékenység közben tanúsított méltatlan magatartással követte el etikai vétségét. A bepanaszolt nem járt el kellő sajtó-szakmai körültekintéssel munkája során.

A MÚOSZ Etikai Kódexe kimondja, hogy:

„az újságírói szakma jogokkal, kötelezettségekkel, és felelősséggel jár. A tényfeltárást csak az információk valósághűségének és a vélemények tisztességének követelménye, továbbá az információ megszerzésének törvényes feltételei korlátozhatják.”

„2.1.3. Etikai vétséget újságírói tevékenység közben tanúsított méltatlan magatartással, valamint megjelent, az újságírói műfajokhoz tartozó alkotással lehet elkövetni.”

„3.2.4. A cél az újságíró szakmában sem szentesíti az eszközt. Információt kizárólag törvényes és etikus eszközökkel, módszerekkel lehet megszerezni.”

„4.1. Az újságíró és szerkesztő írásban, online alkotásban, műsorban szándékosan vagy gondatlanságból valótlanságot nem állíthat, köteles a tényeket és adatokat az adott helyzetben elvárható gondossággal ellenőrizni.”

 

A panaszos beadványában kifejtette, hogy:

„Dr. Nagy Emília a november 17-i Közfelháborodás Napja tüntetésen fellépett a felsorolt három oktatási hálózat nevében, és elmondta a hálózatok által jóváhagyott beszédét. Mivel dr. Nagy Emília korábban a nyilvánosság előtt nem szerepelt, a média figyelmét csak ezzel a beszéddel hívhatta fel magára.”…

„A stáb ‒ kamerával felszerelkezve – 2014. december 2-án Juhász Annamária vezetésével, előzetes egyeztetés és engedély nélkül, tanítási időben megjelent a Leövey Klára Gimnáziumban, ahol interjút kívánt készíteni az iskola tanárával, dr. Nagy Emíliával. A stáb úgy jutott be az iskola épületébe, hogy a portásnak valótlanul állította, hogy előzetes interjúra jön… Az iskola vezetői határozottan megtiltották a felvétel készítését, és jelezték, hogy fenntartói engedély nélkül nem lehetnek jelen az iskolában… Végül is sikerült kierőszakolni, hogy az egyik igazgatóhelyettes megengedte, hogy Juhász Annamária belépjen a tanárnő irodájába… ahol még az sem zavarta, hogy a gyerekek jelenlétében interjút kérjen, amit a tanárnő visszautasított.”

A stáb távozását követően megérkezett a KLIK engedélye. Kiderült, hogy a Hír Tv azt kérte a tanárnő munkáltatójától, segítsen annak az információnak tisztázásában, miszerint dr. Nagy Emília valamilyen csalást követett volna el, amellyel kapcsolatban vádat emeltek ellene.

Utólag kiderült, hogy az „információjuk” téves volt, egy másik, azonos nevű dr. Nagy Emíliával keverték össze.

 

Juhász Ágnes következőkben foglalta össze panaszát:

„…véleményünk szerint többszörösen vétettek az újságírói etikai kódex ellen, mert:

‒ Egy munkavállaló jó hírnevét érintő, munkájával össze nem függő, nem ellenőrzött vádat közöltek munkáltatójával, sértve ezzel az ártatlanság vélelmét.

‒ Egy közintézményben engedély nélkül kíséreltek meg felvételt készíteni olyan témában, amely nem függ össze az intézmény működésével.

‒ Megjelenésükkel megzavarták egy iskola működését, tanítványai előtt vegzáltak egy tanárt, fellépésük alkalmas volt arra, hogy rombolja az érintett civil közszereplő, esetünkben egy tanárember munkájához nélkülözhetetlen személyes hitelét diákjai, kollégái és főnökei előtt.

‒ Mindezt előzetes egyeztetés nélkül, az iskolába csalárd módon bejutva tették.

…Bízunk abban, hogy állásfoglalásuk nem csak dr. Nagy Emíliának nyújt majd elégtételt, hanem ezen gyakorlat terjedését is gátolja.”

 

A MÚOSZ Etikai Bizottsága „B” eljáró tanácsa a panaszos és a bepanaszolt tárgyalásra való beidézése nélkül, a benyújtott írásbeli panaszok és a vitatott média-műsorszám megtekintése alapján megállapította, hogy a panasz beadványa jogos, és az abban foglaltak helytállóak.

Az etikai állásfoglalás elkészítésénél figyelembe vettük:

‒ Magyarország Alaptörvényét

‒ A 2010. évi CIV törvényt és a CLXXXV. Törvényt a média világának szabályozásáról.

‒ Az EURÓPAI TANÁCS parlamenti közgyűlésének az újságírói etikáról szóló 1003/1993. számú határozatát

A MÚOSZ Etikai Bizottság „B” Eljáró Tanács úgy rendelkezett, hogy az állásfoglalást kapja meg írásban a panaszos, a bepanaszolt, valamint jelenjen meg a MÚOSZ honlapján.

2014. december 10.

László Zsuzsa, az eljáró tanács elnöke

A kiadmány hiteléül:

az Etikai Bizottság titkára