Tiltakozás kategória bejegyzései

Ne lőjetek!

Aki szeretné egyetértését kifejezni, itt csatlakozhat a felhíváshoz: ⇒⇒⇒

Az 1611/2017. (IX. 5.) kormányhatározat szerint 2017-ben és 2018-ban 40 lőtérre 17 464,32 millió forintot szán a kormány, majd a program második ütemében előkészítik még 67 lőtér kiviteli tervét, további 1283,3 millió forintért.

Ha az első negyven lőtérre elkülönített összeggel kalkulálunk (40 lőtér + tervezés= 18 747 millió, a további 67 lőtér teljes kivitelezése garantáltan több lesz mint a 18 és fél milliárd másfélszerese), a tervezett beruházás minimum 46 milliárd forintba kerül majd, s itt még nem számoltunk azzal a hazai gyakorlattal, hogy rendszerint a tervezett összeg többszöröse fogy el a kivitelezés során.

Az ún. Honvédelmi Sportközpontokhoz (sic) helyszínt keresve a Klebelsberg Központ az iskolaigazgatóknak küldött levelet, van-e náluk 6×15 méteres elkeríthető terület.

Ha eltekintünk attól a ténytől, hogy ép ember a huszadik század borzalmai után szeretni akar és nem háborúzni, egy józan és előrelátó oktatási kormányzat a gyerekeket szolidaritásra, békés együttélésre, a tudás és a mozgás örömére nevelné, de semmiképpen sem militarizálná, ez az összeg akkor is elegendő lenne:

  • 1000 fejlesztőpedagógus/gyógypedagógus körülbelül tizenhárom évi fizetésére (bruttó 300 000 forint /hóval számolva)
  • 1000 pedagógiai asszisztens (E kategória) 24 évi fizetésére
  • 180 000 db interaktív táblára (252 030 Ft-os átlaggal számolva)
  • 180 tornaterem építésére (256 milliós beruházással számolva)

Kérjük a szülőket, pedagógusokat, kérünk minden felelős állampolgárt, hogy minden lehetséges módon tiltakozzon a gyerekek militarizálása ellen, az adóforintjaink rossz célra fordítása ellen!

Hívatlanul Hálózat

Civil Közoktatási Platform

Tanítanék Mozgalom

Hálózat a Tanszabadságért

Oktatói Hálózat

Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének Elnöksége

Magyartanárok Egyesülete

Igazgyöngy Alapítvány

SZOCSOMA Alapítvány

Aki szeretné egyetértését kifejezni, itt csatlakozhat a felhíváshoz: ⇒⇒⇒


Az Oktatói Hálózat tiltakozó közleménye a kormány propaganda-hadjáratai ellen

Tiltakozunk az ellen, hogy diákjaink újabb és újabb gyűlöletkampányoknak vannak kitéve.

Nem akarjuk, hogy diákjaink a sötét történelmi múltat idéző, aljas indulatokat keltő, kirekesztő szellemű plakátok között járjanak, hogy ellenségképet gyártó és velejéig hazug propaganda hatása alatt nőjenek fel.

Nem igaz semmi abból, amit Soros György kijelentéseinek tulajdonít a kormány, amint az sem igaz, hogy a civil szervezetek tagjai külföldi ügynökök. Ellenkezőleg: a civil szervezetek a kormány által elhanyagolt kérdések megoldásával foglalkoznak.

A kormány a menekültkérdést sem megoldani akarja, hanem saját hatalmi céljaira felhasználni.

Soros György alapítványa több nemzedéknek nyújtott már tanulmányi és kutatói támogatást, segítette a rászorulókat és a bajba jutottakat, valamint támogatta a magyar kultúrát és a történelmi emlékezet intézményeit. Soros György azért szálka a kormányzat szemében, mert a nyílt társadalom híve, mert vagyonát nem maffia-módszerekkel szerezte, és mert annak nagy részét humanitárius célokra fordítja – nem úgy, mint a hazai új oligarchia.

Az Oktatói Hálózat elítéli a Soros György ellen folytatott kormánypropagandát. A kormány gyűlöletkampánya megsérti a tanítás alapelveit, amelyek az egyenlő bánásmódot, a cselekedetek józan és igazságos értékelését tartják szem előtt. A tanári lelkiismeret összeférhetetlen a gyűlöletre neveléssel, különböző személyek vagy csoportok bűnbaknak kikiáltásával és a megfélemlítéssel.

Tiltakozunk az adóforintok propaganda-hadjáratokra pazarlása ellen, miközben a közintézmények alapvető szükséget szenvednek.

Követeljük a kormány hadjáratainak végleges leállítását és a rágalmazottak megkövetését!

Legfőképpen pedig tiltakozunk a kormány sorozatos, álságos manipulációja ellen, ugyanis évek óta látszatkampányokkal, vagyis, mondjuk ki: koncepciós ügyekkel fedi el a súlyos társadalmi és gazdasági problémákat, amelyekkel nem hajlandó, mert, úgy látszik, nem képes szakszerűen foglalkozni.

Felelős, szakszerű, nyugodt kormányzást kérünk a hazai oktatás, oktatók és a volt és jelenlegi tanulók, diákok érdekében, akik a magyar nemzetet alkotják.

Budapest, 2017. július 14.

Oktatói Hálózat


Tiltakozunk a civiltörvény ellen

Az Oktatói Hálózat az alábbi szakértői elemzésre alapozva tiltakozik a magyar parlament által 2017. június 13-án elfogadott „A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény” ellen, amely figyelmen kívül hagyja a Velencei Bizottság által megfogalmazott kifogásokat, és alaptalanul bélyegzi meg a civil szervezeteket, amelyek számos területen az állam által ellátandó, de el nem látott feladatokat végzik el a társadalom érdekében.

A KÜLFÖLDRŐL TÁMOGATOTT SZERVEZETEK ÁTLÁTHATÓSÁGÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYRŐL

A magyar parlament a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló (számos ponton módosított), T/14967. sz. törvényjavaslatot 2017. június 13-án többséggel elfogadta.  A külföldi finanszírozás körülményének megjelölésére irányuló törvényi kötelezettség teljesíthetőségét azzal összefüggésben kell értékelnünk, hogy a magyar hatóságok erőteljes propagandát folytatnak a külföldről támogatott civil szervezetekkel szemben.[1]  Ennek következtében a diszkriminatív szabályozás lehetősége nem zárható ki, amint az világosan kitűnik a Velencei Bizottság sajtóközleményéből.

Mivel külföldinek minősül a törvény szerint a másik EU-tagállamból érkező támogatás is, a törvény nem összeegyeztethető az EU joggal, az EUMSZ 18. cikke értelmében ugyanis az állampolgárság alapján történő bármely megkülönböztetés tilos.  Önkényes megkülönböztetés mutatható ki magában a törvényi szabályozásban is, amennyiben a törvényhozó automatikusan a közérdek veszélyeztetését feltételezi a külföldről való finanszírozás okán, nem emelve ki a törvényi kötelezettség alól azokat a szervezeteket, amelyek működése kapcsán ilyen kockázat valójában nem tárható fel.  A törvényhozó tehát önmagában veszélyesnek nyilvánítja a külföldről való támogatást, ami nyilvánvalóan ellentmond a jogállami normáknak és Magyarország uniós és nemzetközi jogi kötelezettségeinek.

Az egyesülési jog aránytalan korlátozásán túlmenően már önmagában véve az is önkényes megkülönböztetés, hogy a törvény nem vonatkozik az olyan EU-forrásból történő támogatásra, amelyet egy civil szervezet nem magyar állami költségvetési szerven keresztül kap, továbbá nem vonatkozik a sport- és vallási szervezetekre.[2]  Mivel a civil szervezetek eddig is közzétették gazdálkodási adataikat a bíróságon, a törvényalkotás fölösleges, és ennyiben megsérti a szubszidiaritás elvét is.

A törvényt annak ellenére fogadták el, hogy a Velencei Bizottság ajánlotta: legyen a törvény elfogadását megelőzően közérdekű konzultáció, amelybe valamennyi érintett civil szervezetet bevonják, ami nem történt meg.[3]  Ha egy érintett szervezet nem tartja majd be a törvényt, ügyészi felszólítást kap, és a törvény megszegése pedig végső soron a szervezet törlésével is szankcionálható.  Az ügyészi felszólítást viszont bíróság előtt meg lehet támadni, ahol kezdeményezni lehet alkotmánybírósági felülvizsgálatot vagy az EU Bírósága előtt lefolytatandó előzetes döntéshozatali eljárást is.

A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény általános indokolása szerint „A törvény megfelelő egyensúlyt teremt az egyesületek és alapítványok szabad működése és a transzparencia, mint társadalmi elvárás között.“.  Ezzel szemben a Velencei Bizottság úgy ítélte meg, hogy az egyesülési jog korlátozása bizonyos, meghatározott pontokon aránytalan, ennyiben pedig az egyesülési szabadság és a szervezetek működésének átláthatósága közötti, a törvény által előirányzott egyensúly nem érhető el.

A nemzetközi jog alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a civil szervezetek támogatására szánt bel- és külföldi források közötti törvényi különbségtétel nem megengedett, hacsak nem indokolják vám- vagy devizaszabályok, pénzmosásellenes, vagy más hasonló jogi rendelkezések.[4]  E körülmények a magyar törvény esetén nem állnak fenn.  A Velencei Bizottság szerint a törvény a jogbiztonság elvét is súlyosan megsérti, mivel a törvény a külföldi forrás fogalmát oly mértékben kitágítja, hogy az ennek következtében meghatározhatatlanná válik.[5]

A törvény a magánélet sérthetetlenségének az elvét is megsérti, amikor pl. előírja azt, hogy a magánadományozókat is föl kell tárni.[6]  Egyáltalán: az egyesülési jog korlátozása aránytalan akkor, ha a külföldi finanszírozás körülményének feltüntetése általános kötelezettség mindegy egyes kiadványon.[7]  Végül a Velencei Bizottság felfogása szerint az egyesülési jog korlátozása súlyosan aránytalan akkor, ha a törvénysértés szankcionálható a szervezet adminisztratív megszüntetésével, ráadásul egyszerűsített törlési eljárásban, vagyis kellő törvényi garanciák biztosítása nélkül.[8]

A Velencei Bizottság kritikájára reagálva, az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága június 8-án a T/14967/23. számon a T/14967. számú törvényjavaslathoz összegző módosító javaslatot terjesztett elő, a módosítások azonban érdemben nem orvosolják a Velencei Bizottság által felsorolt hibákat.  A módosító javaslat értelmében támogatásnak minősül jogcímétől függetlenül a közvetlenül vagy közvetve külföldről származó mindazon pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatás, amely egy adóévben egyenként vagy összesítve eléri az 500 ezer forintot.  A módosítás célja az, hogy az egy adóévben egy támogatóra számított, 500 ezer forintot el nem érő támogatási összeg alatti támogató személyes adatait ne kelljen nyilvánosságra hoznia a külföldről támogatott szervezetnek, ezért az említett összeghatár alatti támogatók a beszámolóban sem kerülnek név szerint feltüntetésre.

Ezzel a parlament orvosolni véli a Velencei Bizottság kifogását, miszerint az adatszolgáltatási kötelezettség sérti a magánélet sérthetetlenségéhez fűződő alkotmányos elvet.  Bár igaz az, hogy az 500 ezer forintot elérő támogatási összeg esetén az átláthatóság biztosításához fűződő érdek erősebb, mint a személyes adat megőrzéséhez fűződő magánérdek, ugyanakkor nem oldódik meg az a jogbizonytalansági probléma, hogy a törvény hatálya alá eső támogatások köre továbbra is magába foglal közvetlenül vagy közvetve külföldről származó bármely vagyoni juttatást.  A módosító javaslat szerint a törvény hatálya nem terjed ki a nemzetiségi szervezetekre sem.  E módosítással azonban a kivételezés problémáját a parlament nem megoldotta, hanem kiterjesztette.

A módosító javaslat szerzője elhagyja a civilszervezet nyilvántartásból való törlésének lehetőségét mint a külön törvény szerinti önálló szankciót.  Ez nem azt jelenti, hogy az ügyész ne kezdeményezhetné továbbra is a szankcionálást adott esetben törlésre irányuló javaslattal, összhangban a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény megfelelő szabályainak alkalmazásával.  Az egyesülési szabadság aránytalan korlátozásának problémáját továbbá a parlament alapvetően oly módon véli kiküszöbölni, hogy a módosító javaslat enyhít a törvény szigorán, amennyiben a külföldről támogatott szervezetek köréből való kikerülés már akkor is megvalósulhat, ha a szervezet egymást követő két adóév egyikében sem éri el az e törvény hatálya alá soroláshoz megállapított értékhatárt.

Az egyszerűsített törlés lehetőségét továbbá a módosító javaslat kizárja, amivel kétségtelenül csökkenti a jogbiztonság veszélyeztetését.  Nem született azonban megoldás a Velencei Bizottság azon alapvető kifogására, hogy az egyesülési szabadság aránytalan korlátozása, és ezzel összefüggésben önkényes megkülönböztetés valósul meg a bejelentési kötelezettség előírásával pusztán azon okból, hogy a bejelentés tárgyát képező támogatás külföldről származik.  Az a probléma is fennáll, hogy a külföldi finanszírozás körülményének feltüntetése általános kötelezettség mindegy egyes kiadványon, ami megbélyegzésre nyújt alkalmat.

Oktatói Hálózat

2017. június 13.

Kontakt: Deák Dániel
(moc.e1511527925m@35k1511527925aedd1511527925)
+36 (30) 9978241


[1] Vö. »the neutral label “organisation receiving support from abroad” used in the draft, placed in the context of a virulent campaign carried out by some Hungarian authorities against foreign-funded NGOs, risks to adversely affect their legitimate activities and may raise a concern of discriminatory treatment.«  Council of Europe Directorate of Communications, Press release – DC081(2017), 02.06.2017, Venice Commission on Hungarian law on foreign-funded NGOs: legitimate aims, but excessive obligations, disproportionate sanctions.

[2] L. a törvény 1. § (3)-(4) bekezdéseit

[3] ”The Venice Commission recommends to the Hungarian authorities that a public consultation involving all civil society organisations be conducted before the final adoption of the Draft Law.“  Council of Europe Directorate of Communications, Press release – DC081(2017), 02.06.2017.

[4] »34. Principle 7 of the Venice Commission-OSCE Joint Guidelines on Freedom of Association stipulates that “associations shall have the freedom to seek, receive and use financial, material and human resources, whether domestic, foreign or international, for the pursuit of their activities.  In particular, states shall not restrict or block the access of associations to resources on the grounds of the nationality or the country of origin of their source, nor stigmatize those who receive such resources.  This freedom shall be subject only to the requirements in laws that are generally applicable to customs, foreign exchange, the prevention of money laundering and terrorism, as well as those concerning transparency and the funding of elections and political parties, to the extent that these requirements are themselves consistent with international human rights standards”.«  European Commission for Democracy through Law (Venice Commission), Preliminary opinion on the draft law on the transparency of organisations receiving support from abroad, CDL-PI(2017)002; Joint Guidelines on Freedom of Association, Study no. 706/2012 OSCE/ODIHR Legis-Nr: GDL-FOASS/263/2014, 17 December 2014.

[5] Vö. 1. § (2) bekezdés: „E törvény értelmében támogatásnak minősül jogcímétől függetlenül a közvetlenül vagy közvetve külföldről származó mindazon pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatás, amely …“; »43. Lastly, the expression, in Article 1(2) of the Draft Law, “directly or indirectly” is not completely clear.«  European Commission for Democracy through Law (Venice Commission), Preliminary opinion on the draft law on the transparency of organisations receiving support from abroad, CDL-PI(2017)002.

[6] ”51. Disclosing the identity of all sponsors, including minor ones, is, however excessive and also unnecessary, in particular with regard to the requirements of the right to privacy as enshrined under Article 8 ECHR.“

[7] »54. The Venice Commission is, therefore, of the opinion that the obligation to use the formula “organisation receiving support from abroad” in all press products and publications produced by the relevant organisation should be removed from the Draft Law.«  European Commission for Democracy through Law (Venice Commission), Preliminary opinion on the draft law on the transparency of organisations receiving support from abroad, CDL-PI(2017)002.

[8] ”60. Last but not least, the Draft Law provides for a simplified procedure without adequate safeguards, designed by the 2011 Act CLXXV for basic breaches, i.e. where an NGO is dissolved without successor (Section 2B(2) a) of the Act CLXXV) or it has no assets (Section 2B(2) b)).  The Venice Commission recalls that dissolution of an organisation should only be used as a measure of last resort in cases when the organisation engages in serious misconduct or lends itself to bankruptcy or long-term inactivity.“  European Commission for Democracy through Law (Venice Commission), Preliminary opinion on the draft law on the transparency of organisations receiving support from abroad, CDL-PI(2017)002.


Balog Zoltán és a gender-szak

Az Oktatói Hálózat nyilatkozata

Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter nemrég nőnapi beszédet mondott a Magyar Nők Uniója nevű civil szervezet „Nőként élni jó!” című rendezvényén. A „konferencia” tudományosságát a jól megválasztott helyszín, a Magyar Tudományos Akadémia volt hivatva garantálni. A miniszter beszédében sommás véleményt fogalmazott meg egy most induló, új mesterképzésről: „…mi visszautasítjuk a társadalmi nemeket, mi a nemi szerepeket kutatjuk.”

Balog miniszter és szerzőtársai publikációiról még nem hallottunk ebben a témában, de nagy érdeklődéssel várjuk, hogy kutatási eredményeiket valamelyik hazai vagy nemzetközi tudományos folyóiratban közzé és megvitathatóvá tegyék.

Balog Zoltánt egyelőre azonban nem tudósként, hanem miniszterként ismerjük. Olyan miniszterként, aki azt hiszi, két odavetett mondattal érvényteleníteni lehet egy a nemzetközi tudományos életben évtizedek óta elfogadott kutatási területet, amelyet több mint 900 egyetemen ‒ köztük a legjobbakban ‒ oktatnak a világban. Balog miniszter azt is hiszi, hogy csak egy kis kormányzati akarat kell ahhoz, hogy új tudományok keletkezzenek, amelyekre mindjárt egyetemi szakot is lehet alapozni – ilyen lenne a kormányzat által megálmodott családtudományi képzés – alkalmasint gyorsított akkreditációs folyamattal.

A tudományok történetéből sok olyan példát ismerünk, amikor politikusok erővel próbáltak érvényt szerezni dilettáns, politikai-ideológiai töltésű ötleteiknek a tudományban. Hatalmi erővel és korrupcióval természetesen ideig-óráig el lehet torzítani a tudomány és az egyetem belső világát, de hosszú távon nem lehet átrendezni azt. Hogy mi tudomány, és mi nem az, azt a világon mindenütt a tudományos közösség tagjai döntik el. Még a magyar alaptörvény is kimondja, hogy: „Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.” (Alaptörvény X. cikk/2.)

Eredményes, kreatív tudomány nem létezhet kutatási szabadság nélkül, hatékony felsőoktatás nem létezhet egyetemi autonómia és független akkreditáció nélkül.

Balog Zoltánnak és a Magyar Nők Uniójának pedig szíve-joga, hogy azt gondolja: „Nőként élni jó!”


Az Oktatói Hálózat nyílt levele minden egyetemi polgárhoz

Az Oktatói Hálózat mint a magyar felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók autonóm szerveződése, kötelességének tartja, hogy felemelje szavát, amikor az oktatás értékeit látja veszélyben. Ezért kell megszólalnunk most is, amikor a migránsoknak nevezett, háborús övezetekből menekülő emberek ellen folyó uszítás elképesztő méreteket öltött hazánkban.

A menekültellenes kampány a gyűlölködés tüzét élesztgeti az emberekben, és ezzel robbanásveszélyes helyzetet teremt az oktatásban is. A felnövekvő nemzedékek gyűlöletre nevelése aláássa az ország jövőjét. Magyarország ereje mindig a befogadásban volt, a magyar nép és a magyar nyelv már régen eltűnt volna a Kárpát-medencéből, ha nem fogadjuk be az érkezőket. Tudjuk, hogy Magyarország gazdasági és politikai lehetőségei korlátozottak és hogy a menekültek befogadására közös európai, illetve nemzetközi megoldásokat kell találni. Azonban az orvosi segítséget, az élelmet és az ideiglenes hajlékot, akárcsak a menekültekkel szembeni emberséges és tiszteletteljes bánásmódot a magyar államnak addig is biztosítania kell.

A magyar oktatás különböző szintjein az általános iskolától kezdve az egyetemekig már mindenütt jelen vannak a hazájukat elhagyni kényszerült családok gyermekei, a felsőoktatásban pedig több ezer külföldi diák tanul ösztöndíjjal vagy a saját költségén. Egyetemeinken külföldi tanárok is oktatnak. A nyugodt, tárgyszerű oktatómunka, az oktatáshoz feltétlenül szükséges megértő és emberi tanár-diák viszony megőrzése érdekében nem engedhetjük be az oktatási intézmények falai közé az idegenellenességet, az idegenek ellen hazug érvekkel folytatott uszítást. Ezért arra kérjük a felsőoktatási intézmények oktatóit, hogy eddigi gyakorlatuknak megfelelően, a megváltozott körülmények ellenére se tegyenek különbséget diákjaik között azok származása szerint, és semmilyen módon ne engedjék be a gyűlölet eszméit az egyetem falai közé. A diákokat pedig arra kérjük, hogy oktatási intézményükben egyenrangú partnerként szóljanak minden diáktársukhoz, egyformán segítsék minden rászoruló társukat, és otthon, családjuk körében vagy baráti társaságukban is ezt az eszmét képviseljék, ne hagyják, hogy az idegenek iránti gyűlölet beférkőzzön a szívükbe.

Oktatói Hálózat

 


Az Oktatói Hálózat felhívása

Csatlakozzanak az egyetemek is az iskolák egyórás tiltakozásához!

2016. március 30-ára a Tanítanék mozgalom egyórás tiltakozási akciót hirdetett a tanítás szabadságáért. A polgári engedetlenségi akció célja, hogy radikális irányváltásra kényszerítse az oktatási kormányzatot, amelynek szakmailag megalapozatlan, korszerűtlen és túlcentralizált oktatáspolitikája kaotikus helyzetet, működésképtelenséget, a gyerekek és a tanárok számára elviselhetetlen terheket és minőségromlást eredményezett a közoktatásban.

Az Oktatói Hálózat már korábban támogatásáról biztosította a Tanítanék mozgalom és a Civil Közoktatási Platform követeléseit, amelyekhez mi is csatlakoztunk az Oktatók 5 pontjával. Most a március 30-i polgári engedetlenségi mozgalomhoz való csatlakozásra hívjuk fel a felsőoktatási intézményeket, az ott dolgozó oktatókat és a hallgatókat is.

Kérjük kollégáinkat, hogy március 30-án a helyi lehetőségeknek megfelelően szervezzenek szolidaritási akciót saját intézményükben!

  • Reggel 8 és 9 óra között szervezzenek villámcsődületet az intézmény bejáratánál vagy udvarán, és ott olvassák fel a CKP 12 pontját valamint az OHA 5 pontját.
  • A nap során tartsanak fórumokat az egyetemeken, ahol oktatók és hallgatók megvitatják a közoktatás és a felsőoktatás helyzetét és követeléseit.
  • Az oktatók a nap során tartott óráik alatt tartsanak rövid polgári engedetlenséget, „szolidaritási csendet”: az óráik alatt néhány percig szüntessék be az oktatást.
  • Ha másra nincs lehetőség, akkor jelenlétükkel támogassák valamely közoktatási intézmény előtt a reggel 8 és 9 között tartandó polgári engedetlenségi akciót, és jelezzék, hogy a felsőoktatás is hasonló nehézségekkel küzd, mint a közoktatás!

Javasoljuk azt is, hogy március 30-án ismét hordjunk kockás inget!

Budapest, 2016. március 24.


Az Oktatói Hálózat nyilatkozata az MNB és alapítványainak felsőoktatási szerepéről

Az Oktatói Hálózat támogatja az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottságának január 22-én kiadott tiltakozó nyilatkozatát. Az MTA állásfoglalása megállapítja, hogy az MNB-nek és alapítványainak a felsőoktatásra fordított kiadása közpénz, amely az alkotmányos felelősséget, a nyilvánosságot és a szakmai felügyeletet mellőző döntések következményeként kerül az érintett intézményekhez.

Magyarországon az egyetemi oktatásban egyre inkább teret nyernek a rögtönzött kormányzati elképzelések olyan ideológiailag érzékeny területeken, mint a közigazgatás-tudomány, az ún. államtudományok vagy a közgazdaságtan. Az utóbbi években több olyan intézkedés is született, amely a közpénz önkényes elosztásával, illetve szakpolitikai döntésnek álcázott kiváltságokkal tereli a felsőoktatást a kormányzat által kívánatosnak gondolt irányba – elegendő, ha csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem monopolhelyzetére gondolunk. Az MNB gyakorlata is e sajnálatos folyamat része. A titokzatos alapítványai által támogatott programok jól láthatóan szakmai közmegegyezést nélkülöző közgazdasági nézetrendszert kívánnak uralkodóvá tenni.

A privilegizált képzések nem csak az anyagi juttatások terén élveznek előnyöket. Megkerülik a szakalapítás és -indítás jelenlegi – igen szigorú – feltételeit és a másokra kötelező minőségi mércét. A Közszolgálati Egyetemet egy 2015-ös törvénymódosítás hozta indokolatlanul kivételezett helyzetbe azzal, hogy az új képzések indítása immár nincs alávetve a Magyar Akkreditációs Bizottság véleményének, az MNB-alapítványok programjai pedig már akkreditált képzéseket sajátítanak ki új tartalmakkal.  A minőségbiztosítási szabályok kijátszása is annak lehetőségét vetíti előre, hogy szakmailag nem ellenőrzött tudományterületek jelenhetnek meg – e kiváltságokban nem részesített intézmények rovására.

Az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottságához hasonlóan az Oktatói Hálózat e folyamat rövid- és hosszú távú hatásait egyaránt aggasztónak tartja. Az állami források önkényes és átláthatatlan elosztása, a minőségbiztosítási kritériumok megkerülése megsértik a Magna Charta Universitatum által 1988-ban Bolognában kinyilvánított egyetemi autonómia elvét, és a tudományművelés szabadságának Magyarország Alaptörvénye X. cikke (1) bekezdésében rögzített elvét is. Ellentmondanak továbbá az állam semlegessége és az akadémiai pluralizmus civilizált országokban tiszteletben tartott elveinek.

Az Oktatói Hálózat követeli, hogy a kormányzat haladéktalanul tegyen lépéseket olyan finanszírozási rendszer megvalósítása érdekében, amely a közpénzek átlátható, ellenőrizhető, számon kérhető, hatékony és a tudományterületek különböző irányzatai szempontjából semleges felhasználásán alapul. Igényeljük továbbá egy olyan minőségbiztosítási szabályozás megteremtését, amely minden magyarországi felsőoktatási és doktori képzésre egyenlő feltételekkel, kivételek, kerülőutak és kiskapuk nélkül alkalmazandó.

2016. 02. 25.

Oktatói Hálózat

 


Az Oktatói Hálózat petíciója

A petíció aláírása ⇒⇒⇒

Versenyképes béreket, európai színvonalú finanszírozást, méltó munkafeltételeket a felsőoktatásban!

Alulírottak egyetértünk az ELTE BTK oktatóival, akik 2015. november 19-én nyilvánosságra hozott drámai levelükben rámutattak a mai magyar felsőoktatásban uralkodó tarthatatlan állapotokra, a színvonalas oktatás és kutatás feltételeinek hiányára, valamint a 2016 és 2018 között tervezett 15+5+5 százalékos béremelés méltatlanul alacsony voltára.

A felsőoktatásban 2008 óta nem emelték a béreket. A 3 évre elnyújtott 27%-os béremelés nem fedezi az oktatói fizetések vásárló-értékének 8 év alatt keletkezett több mint 30%-os inflációs veszteségét sem. A tömegessé vált felsőoktatás egész rendszere súlyosan alulfinanszírozott, nemcsak a fejlett nyugati államokhoz, de a többi posztkommunista országhoz képest is.

Az egyetemi oktatók munkaterhei, adminisztrációs kötelezettségei közben folyamatosan nőnek, és hátráltatják a kutatói és publikációs tevékenységet. Az oktatás körülményei egyre rosszabbak: nincs elég pénz könyvek, kutatási eszközök, korszerű műszerek, új számítógépek vásárlására. A pénzhiány miatt egyre kevesebb az oktató- és kutatómunkát támogató munkatársak száma is.

A felsőoktatásban a bérezés szégyenletesen alacsony, akár a hazai átlagbérekhez, akár a közoktatásban elért pedagógusbérekhez, akár a kelet-európai országok egyetemi oktatói béreihez viszonyítjuk is. Különösen nehéz a fiatal oktatók, a tanársegédek és adjunktusok helyzete, akik közül egyre többen kényszerülnek külföldön munkát vállalni. Nemcsak a magyar felsőoktatás és tudomány, de az egész magyar társadalom veszít azzal, ha nem becsüljük meg őket.

Ezért követeljük, hogy a kormány kezdjen érdemi tárgyalásokat a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanácsban az egész ágazat – nem csak az oktatók és kutatók – béreinek átfogó, méltányos és differenciált rendezéséről. Visszautasítjuk az egyetemi dolgozók egyes csoportjainak egymás ellen való kijátszását. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a béremelés költségeinek egy részét az intézményekre terheljék, amelyek így újabb elbocsátásokra kényszerülnének.

A felsőoktatás az ország jövője. Követeljük a felsőoktatás európai színvonalú finanszírozását, a magas színvonalú oktatói és kutatói munka feltételeinek biztosítását, méltó béreket!

Oktatói Hálózat

Magyarország, 2015. november 28.

A petíció aláírása ⇒⇒⇒


Az Oktatói Hálózat állásfoglalása a Corvinus Egyetem budai karainak elcsatolásáról

A Budapesti Corvinus Egyetem szenátusa 2015. szeptember 9-i rendkívüli ülésén nagy többséggel elutasította az EMMI azon javaslatát, hogy az Egyetem három budai karát (az egykori Kertészeti Egyetem karait) 2016. január 1-től a gödöllői Szent István Egyetemhez csatolják. Ezzel a szenátus megerősítette azt a korábbi állásfoglalását, hogy a Corvinusnak mint hat karral rendelkező egyetemnek egyben kell maradnia.

Közvetlenül a szenátusi szavazás előtt Balog Zoltán bekérette az egyetem vezetését, és az elcsatolást elrendelő döntéséről tájékoztatta őket. A felsőoktatási törvényben előírt sorrendiség tudatos és az egyetemre nézve megalázó megsértése csak betetőzése volt annak a méltatlan folyamatnak, amely hónapok óta zajlott a Corvinus, a felsőoktatási államtitkárság és a gödöllői Szent István Egyetem között. Ennek során a minisztérium az agrárintegrációval kapcsolatos szakmai terveket kért a két érintett egyetemtől, azt a várakozást keltve, hogy a beérkező elképzelések alapján mérlegeli majd a budai karok sorsát. A nyilvánosságra került információk alapján azonban úgy tűnik, hogy a szakmai érveknek nem jutott valódi szerep a döntés meghozatalában. Egyelőre nem ismeretes olyan szakmai koncepció, minisztériumi stratégia vagy hatástanulmány, amely bemutatná, hogyan lesz magasabb színvonalú az agrár-felsőoktatás a jelenleg is forráshiányos Szent István Egyetem és a szintén forráshiányos budai karok kikényszerített fúziója nyomán.

Az Oktatói Hálózat szerint a budai karok oktatói és hallgatói jogosan sérelmezik a Corvinustól való elcsatolásról és a gödöllői Szent István Egyetembe való beolvasztásról hozott minisztériumi döntés módját és tartalmát. Jogosan érezhetik, hogy a többletforrással nem járó, viszont presztízsveszteséggel, munkahelyek elvesztésével és működési zavarokkal fenyegető átszervezés súlyosan veszélyezteti a 160 éves budai intézmény eredményeit. Jogosnak tartjuk azt az igényt is, hogy a Corvinusra beiratkozott és az ott megállapított költségtérítést fizető hallgatók a Corvinus Egyetem diplomáját szeretnék kézhez kapni tanulmányaik végén.

Az államtitkárság döntése, amely figyelmen kívül hagyta a szakmai érveket és a kidolgozott fejlesztési terveket, szembe megy az egyetemi autonómia alaptörvényben is megerősített elvével, és súlyosan veszélyezteti az átszervezésre ítélt egyetemek rendes működését. A költségvetési szempontok oktatásszervezési szempontok fölé rendeléséről tanúskodik az a tény, hogy a tervezett átszervezést tanév közben, a vizsgaidőszak alatt akarják végrehajtatni.

A most bejelentett átszervezéshez hasonló önkényes döntések bármikor bármelyik másik egyetem sorsát is megpecsételhetik. Az államtitkár korábbi bejelentései alapján októberben újabb átszervezési meglepetések várhatók. Nem gondoljuk, hogy minden átszervezési kezdeményezés eleve az ördögtől való volna, és hogy megfelelő szakmai érvekkel alátámasztott, hatástanulmányokkal megalapozott és valóságos egyeztetéseken előkészített átalakításoknak ne lenne létjogosultságuk a felsőoktatásban. A budai karok kiszakítása a Corvinusból és a SZIE-be való kényszerintegrációjuk azonban nem tesz eleget ezen szakmai elvárásoknak, ezért az Oktatói Hálózat szolidaritást vállal a budai karokkal, és felszólítja az Emberi Erőforrások miniszterét, hogy vonja vissza meglapozatlan döntését.

Budapest, 2015. 09. 23.

Oktatói Hálózat


Válogatás a Halotti Torna sajtóvisszhangjából